A férfiak várható élettartama a ’90-es években 65,1, a nőké 73,7 év volt és bár 2012-re javult a helyzet (72, illetve 78,2 évre), még mindig az Európai Unió legrosszabb életkilátásokkal bíró országai közé tartozunk – idézi az mno.hu a KSH adatait. A számok a visegrádi országoktól is elmaradva, Romániával és Bulgáriával mutatnak hasonlóságot. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt több mint 20 évben sem zárkóztunk fel az alacsony halandóságú országokhoz, a születéskor várható élettartam számai most is ugyanolyan távol állnak ezektől, mint 1990-ben.
Ez is érdekelhet
Az élettartam-növekedés egyik oka, hogy javultak a különböző öngyilkosságok miatti halálozások csökkenése is.
A várható élettartam emelkedése mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a daganatok miatti halálozások esélye hazánkban igen jelentős, a magyar nőknél 70 százalékkal haladja meg a legkedvezőbb európai, és 10-20 százalékkal a régiós országok szintjét. Számottevően emelkedett a rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozások száma, míg 1990-ben 13 577, addig 2014-ben már 15 214 nő vesztette életét ezek miatt. Ezek között is a légcső-, hörgő- és tüdődaganat előfordulása nőtt, 23 év alatt a nők esetében több mint a duplájára emelkedett. A férfiaknál 1990-hez képest csak minimális növekedés volt a daganatos betegség miatt halálozásban, de a mostani évi több mint 18 ezer haláleset a legmagasabbak között van Európában.
A halálozási adatok Magyarországon igencsak eltérőek a különböző iskolai végzettségűek körében. 2012-ben a felsőfokú végzettségű nők születésükkor várható élettartama 5,8 évvel volt hosszabb, mint az alapfokú végzettségűeké. A férfiaknál még jelentősebb az eltérés, ott 12,5 évvel kell számolni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
