Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja közel százezer kilométert tett meg az elmúlt öt évben, amely során 919 helyszínen összesen 88 999 koleszterinszint-mérést végeztek.
Eddig úgy tartották, hogy elsősorban a 35 évnél idősebb férfiak és 45 évnél idősebb nők esetében szükséges a koleszterinszint rendszeres mérése, azonban az új, átfogó hazai statisztika alapján ez már minden korosztályról elmondható.
2010–2014 közt már a 18–25 év közti résztvevőknél is megjelent a kritikusan magas koleszterinszint, a szűrőkamionokban vizsgált férfiak 7 százalékos, a nők esetében pedig 5 százalékos gyakorisággal. Gyakorlatilag minden második 26 év feletti férfinál magas vagy nagyon magas értéket mértek, míg a nők esetében leginkább 46 év felett tapasztalták a koleszterinszint ugrásszerű növekedését – ennek ellenére a 18–45 év közti nők esetében is minden harmadik résztvevő érintett volt. Összességében elmondható, hogy a magyar nők 39 százalékának és a férfiak 47 százalékának eredményei tértek el a határértéktől.
Ismert, hogy Magyarország halálozási statisztikáját már hosszabb ideje vezetik a szív- és érrendszeri betegségek , de azt kevesen tudják, hogy ezek hátterében a nem megfelelő koleszterinszint is állhat. A korai felismerés ezért is kiemelt fontosságú, hiszen a magas koleszterinszint orvosi kezelés nélkül többek közt szívinfarktus kialakulásához vezethet. A gyors és gyakorlatilag fájdalommentes szűrést kérhetik háziorvosuktól vagy Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának állomásain, hiszen itt idén is ingyenes vizsgálatokkal, hasznos tanácsokkal várják az érdeklődőket az ország több mint kétszáz pontján.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jó és rossz koleszterin
A koleszterin szervezetünk fontos építőeleme, mint sejtmembránalkotó minden sejtünkben jelen van. Magas koncentrációban tartalmaz koleszterint az agy, de számos létfontosságú molekula, például a szteroidhormonok vagy a D-vitamin előanyagaként is szolgál.
A vér magas koleszterinszintje két fő forrásból származik. Részben a táplálkozásból, elsősorban állati eredetű zsírok túlzott fogyasztásából (kb. 30 százalék), másrészt a koleszterin belső, májban történő termelődéséből (kb. 70 százalék), melynek fokozódása gyakran öröklötten fordul elő.
A koleszterin nem vízoldékony, a vérben fehérjéhez kötve, ún. lipoprotein formájában kering. A lipoproteinek közül a nagy sűrűségű (HDL) érvédő hatású, míg az alacsony sűrűségű (LDL) érelmeszesedésre hajlamosít. Amennyiben valamely társbetegség vagy állapot (például magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) hatására elindul az érrendszer károsodása, az LDL nagy mennyiségben jut be az érfal belsejébe és ott gyulladásos folyamatot indít el. A folyamat számos következménye közül a legismertebb az érfal meszesedése , szűkülete, mely éppúgy érinti a szív koszorúereit, mint a végtagokat vagy az agy érrendszerét.
Szövődmények megelőzése
Az enyhén emelkedett koleszterinszint kezelése életmódváltással, diétával is lehetséges, a mérsékelten vagy súlyosan emelkedett értékek azonban folyamatos kontrollt és gyógyszeres kezelést igényelnek. Az is kiemelten fontos, hogy a betegségben érintettek az orvosi előírásoknak megfelelően szedjék a koleszterinszint-csökkentő készítményeket. Sajnos gyakori probléma, hogy a betegek nem rendszeresen szedik, vagy teljesen el is hagyják a gyógyszert, ugyanis az emelkedett koleszterinszint nem jár fájdalmas tünetekkel.
Azonban a terápiakövetés hiánya a már korábban említett súlyos következményekkel, akár szívinfarktus kialakulásával is járhat. A gyógyszerválasztás során ne feledkezzünk meg róla, hogy nem lipidkozmetikumra van szükségünk, hanem olyan gyógyszerre, amely LDL-csökkentő és HDL-emelő hatása mellett az érrendszeri szövődményeket is előnyösen befolyásolja. Magyarországon – orvosi rendelvényre – többféle ilyen (sztatinok csoportjába tartozó) készítmény kapható.
Ez is érdekelhet
Bővebb információ, a szűrőkamion állomásainak listája: www.egeszsegprogram.eu
