Hideg időben a szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a test hőmérsékletét szinten tartsa és megakadályozza a különböző hidegártalmak kialakulását. Ezért mihelyt a testhő csökkenni kezd, a vérkeringést a végtagoktól a létfontosságú szervek - szív, tüdő, agy - felé korlátozza.
Mikor van probléma?
A hidegtűrés egyénenként változó, amelyet számos tényező befolyásol. A test hőleadását fokozza az alacsony hőmérséklet és páratartalom, a légmozgás és a nedves ruházat, miközben a vérkeringést nehezíti a szűk ruházat és lábbeli. Ugyancsak számít az általános erőnlét és egészségi állapot, az életkor (gyermekek/idősek), a mentális helyzet, a szervezetben jelen lévő nikotin , koffein, alkohol, narkotikumok és nyugtatók szintje. Fokozza a kihűlést a hideg felületen történő ülés vagy fekvés, illetve a hideg vízben tartózkodás.
Intő jel, ha az érintett testrész nagyon fázik, majd végül fájni is kezd. Ha a hidegben maradva a fájdalom később megszűnik, az egyáltalán nem jelent jót, mert azt mutatja, hogy az adott testrész kezd érzéketlenné válni. Ilyenkor még meg lehet akadályozni a fagyást , ha melegbe húzódunk. Ha a testrész teljesen érzéketlenné válik, akkor viszont már lehet, hogy komoly baj van.
Az egészséges a szervezet a hideg hatásait igyekszik enyhíteni, ezért elsőként izomremegéssel, ezen belül is a rágóizmaink akaratlan mozgatásával és libabőrrel (a bőr ereinek valamint a bőr alatti izmok összehúzásával) reagál a csökkenő hőmérsékletre. A fogvacogás végül átterjed a test izomzatának további részeire is, így termelve hőt az egész szervezetnek. Ha ez az állapot már nem fokozható, és vészesen lehűl a testhőmérséklet, megkezdődött a kihűlés. Kóros stádiuma a hipotermia, mely során az úgynevezett maghőmérséklet 35 °C alá csökken. Erről itt olvashat részletesen.
Dércsípéstől a csontig hatoló fagyásig
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha ez az állapot huzamosabb ideig fennáll, fagyással nem járó szövetsérülések alakulhatnak ki. Ilyenkor a bőr nagyon áthűl, de még nem fagy meg. Ilyen a dércsípés, mely során a túlhűlt bőrterület érzéketlenné válik, megdagad és bevörösödik, valamint az úgynevezett lövészárokláb, mely során a lehűlt lábfej sápadt, nyirkos, melegítésre bevörösödik, érintésre fáj. Egyes esetekben hólyagok is keletkezhetnek, ezek akár el is fertőződhetnek, és akár tetanusz elleni szérum beadását is igényli. Neve ellenére a fagydaganat is ide tartozik, ami már korábban elszenvedett termikus traumát követő ismételt hideghatás miatt alakul ki. Ha a hideg hatására már a szövetek is károsodnak a szervezetben, azt fagyásnak nevezzük.
Amikor a sejtekben található és a sejtek közötti víz megfagy, a keletkező jégkristályok a sejtfalakat szétroncsolják, a sejtek pedig elpusztulnak. Ez az úgynevezett közvetlen fagyás, amely leginkább ipari baleset során alakul ki, például szárazjéggel vagy folyékony nitrogénnel dolgozók körében.
Ha tartós hideg áll fen, az úgynevezett közvetett fagyással kell számolni. A hidegre a szervezet azzal reagál, hogy összehúzza az ereket, ezzel csökkenti a hőleadást. Viszont így a sejtek oxigénhiányossá válnak, víztartalmuk is csökken. A vér besűrűsödik, a hajszálerekben meg is alvad, a kialakuló vérrögök következtében a vérellátás drasztikusan lecsökken, végül a szövetek vérellátása teljesen meg is szűnik, és bekövetkezik a szövetelhalás .
A fagyási sérüléseket fokozatokba sorolják, az első fokú a legenyhébb, csak a bőr felszínére terjed ki és zsibbadása kíséri. A másodfokúnál már a bőr mélyebb szövetrétegeibe nyúlik le a sérülés. Harmadfokú fagyásnál már a bőr viaszos színű lesz, vérző hólyagok képződnek rajta, a sérült szövetek befeketednek, lüktetnek és fájnak. Negyedfokú fagyásnál a szövetelhalás csontig ér.
Fontos megjegyezni, hogy közvetett fagyás nem csak fagypont alatt jöhet létre. Gyenge vérellátású testrészeken, különösen gyermekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél már +6° Celsiusos hőmérsékleten is kialakulhat.
Mindazonáltal, a megfelelő hőmérsékletet a belső térben is biztosítani kell, tartósan 15 Celsius-fok alatt lakásban a kihűlés kockázata ugyanúgy fennáll, mint a szabadtéren. Az épületekben tartózkodva is figyelni kell a réteges öltözködésre, a padló és a nyílászárók akár alkalmi szigetelésére is.
Mit tegyünk és mit ne a hidegben?
A hideg kedvezőtlen hatásai ellen több módon is megvédhetjük magunkat. Fontos a megfelelő, réteges öltözködés, valamint a meleg ételek és italok fogyasztása. Fontos, hogy a ruházat szél- és vízálló, természetes alapanyagú legyen, illetve alaposan védje a végtagokat és a fejet. Javasolt a hideg tárgyakat nem csupasz kézzel megfogni, mínusz 10 fok alatt pedig feltétlenül viselni kell kesztyűt.
Ha tartósan hidegben vagyunk és a kihűlés jelei is jelentkeztek, kerülni kell a hirtelen, nagy mennyiségű és forró folyadék ivását. Kihűlt embereknek se adjunk egyszerre sok forró italt. Az ételek néha a testhő kismértékű emelkedését vagy csökkenését okozzák, az alkohol pedig rendszerint csökkenést eredményez.
A hideg és a szél rendkívül hamar kiszárítja a bőrt , amely mély, repedt sebek kialakulásához is vezethet, ezek szélsőséges esetben el is fertőződhetnek. A leginkább érintett területek a száj, a szemhéjak, a kézfej és az ujjak.
Veszélyeztetett csoportok
Fontos, hogy nagy hidegben az idősek, a gyerekek, krónikus betegségben szenvedők és mozgásukban korlátozottak lehetőleg ne menjenek a szabadba. Pláne, ha erős szél fúj és/vagy csapadék is esik. A hidegfront ugyanis eleve megviseli a szervezetet, érkezését a magas vérnyomás betegségben szenvedőknél már előre jelzi a fejfájás és a tarkótáji nyomásérzés, illetve a vérnyomás emelkedése. Egyéb, hidegfronttal összefüggő tünet még a görcskészség fokozódása, ami a szívbetegeknél mellkasi szorító fájdalomként jelentkezhet, illetve előfordulhat úgynevezett vesekő kólika is.
Amennyiben hidegben is sportol vagy dolgozik, a meleg öltözet mellett igyekezzen szélvédett helyen tartózkodni, a levegővel érintkező bőrfelületeket pedig zsíros krémmel bekenni. Ilyenkor legalább napi 2 liter alkohol- és koffeinmentes folyadék fogyasztása javasolt.
Tartós hideg hatása a közlekedésre
Ha autóval utazik a nagy hidegben, ezeket minden alkalommal vigye magával: elsősegélydoboz, bikakábel, telefontöltő, innivaló (lehetőleg termoszban meleg folyadék) és ennivaló, gyapjú sapka és kesztyű, meleg ruha, takarók, elemlámpa, kisseprű és jégkaparó, vontatókötél, homok vagy macskaalom, egy kanna üzemanyag, gyufa, hólánc. Mivel a hidegfront fokozza az agresszivitást, igyekezzünk defenzíven vezetni, ezzel csökkenthetjük a balesetek kockázatát. A legtöbb fagyásos eset hidegben bekövetkezett balesetek során alakul ki.
Hidegallergia
A tartós hidegben - de akár már hideg vízzel történő külső vagy belső érintkezés hatására - csalánkiütés jelenthet meg a bőrön, különösen a hideg levegőtől nem védett testrészeken. Az állapot meleg hatására hamar megszűnik.
