Amint arról Linda Brubaker, az egyetem dékánja beszámolt, a korábbi állásponttal szemben a mostani kutatások azt támasztják alá, hogy egészséges emberek vizeletében is találhatóak különféle baktériumok, mely felfedezés a jövőben változtatásokat tesz szükségessé a húgyúti fertőzések kezelése terén.
Kutatásaik során a szakemberek olyan nőktől vettek vizeletmintát, akik húgyúti fertőzés tüneteit mutatták, ugyanakkor nem diagnosztizálták náluk a betegséget. A vizeletet vagy vizelés során, vagy katéteren keresztül, illetve egy vékony tű segítségével, altatásban gyűjtötték be, majd ezeket a mintákat egy igen fejlett, DNS-en alapuló érzékelő módszer segítségével elemezték. A vizsgálatok kimutatták, hogy egy felnőtt nő húgyhólyagja számos olyan baktériumot tartalmazhat, melyeket a húgyúti fertőzések kezelése során alkalmazott vizelet tenyésztés segítségével nem lehet kimutatni.
Az is kiderült, hogy a hagyományos vizeletgyűjtési módszer, amikor a beteg egy pohárba vizel, nem a legmegfelelőbb módszer, mivel ilyenkor a vaginán található baktériumok beszennyezhetik a mintát. Ezzel szemben a katéteres vagy a tűvel végzett mintavétel jóval hatékonyabb lehet.
A Loyola Egyetem kutatói most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, a húgyhólyagban található baktériumok közül melyek károsak, és melyek hasznosak, továbbá, hogy ezek a baktériumok miként érintkeznek egymással és a gazdatesttel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Brubaker hozzátette, ahhoz, hogy kiderüljön, vajon a húgyhólyagban található baktériumoknak köze van-e a húgyúti fertőzésekhez, még további vizsgálatok szükségesek. Amennyiben a kapcsolat beigazolódna, az lehetővé tenné, hogy a betegség kockázatát időben kimutathassák a női betegeken, és ezáltal hatékonyabb kezelésben részesítsék őket.
