Mi a vérgázvizsgálat?
Az egészséges szervezet harmóniában tudja tartani a sav-bázis egyensúlyt, azonban vannak olyan betegségek, amikor a vér oxigén és szén-dioxid tartalma nem megfelelő.
A vizsgálat egy vérvétellel kezdődik, mely után egy gép elemzi a mintát. A vérben oldott gázok mennyiségét parciális nyomásukkal mérhetjük, melynek mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm).
A vérmintából a vér kémhatását, oxigén és szén-dioxid nyomásértékeit, valamint a vér bikarbonátszintjét is megállapítják.
Mikor szükséges a vizsgálat?
Rövid, kapkodó légzés, vagy nehézlégzés esetén az orvos az oxigén-szén-dioxid egyensúlyának felborulására, vagy a vér nem megfelelő pH-értékére gyanakszik. Mivel számos krónikus állapotot jelezhet az egyensúly felborulása, ezért nagyon fontos a vizsgálat. Pontosan nem mutatja meg a kiváltó okot, de rávilágít, hogy az anyagcserében, vagy a légzés területén kell keresni a gondot. Azoknál a betegeknél, akik anyagcsere-vagy vesebetegségben szenvednek, illetve gondok vannak a vérük oxigénellátásával, általános a beavatkozás. Hosszú, altatásos műtétek előtt is megnézik a vérgázokat, sőt a műtét közben is ellenőrzik azokat.
Újszülötteknél is gyakran megnézik a vérgáz egyensúlyát, ugyanis légzési nehézségekre , egyéb komoly betegségekre is fény derülhet.
Cukorbetegség, vesebetegség, vagy ionháztartás zavarai esetén is számíthatunk a vérgáz vizsgálatára.
Mit mutat az eredmény?
A szervezet egyensúlyi állapotában a vér kémhatása, azaz pH-értéke 7,4. Ennek eltérése több betegségre is utalhat. Azt azonban mindenképp tudni kell, hogy a meglévő eredményeket szakorvos segítségével kell elemezni!
A vese csökkent vagy fokozott bikarbonát kiválasztása, valamint a tüdő fokozott vagy csökkent szén-dioxid kiválasztása befolyásolja a vér sav-bázis egyensúlyát. Éppen ezért a kóros eredmény nem megfelelő oxigénellátottságra, nem megfelelő szén-dioxid leadásra, vagy vesefunkciós zavarra utalhat. A korai felismerés nagyon fontos, hiszen kezelés nélkül bármelyik állapot életveszélyes lehet!
Megfelelő kezeléshez szükséges feltárni a kialakult zavar okát. A vér pH-értékének eltolódása történhet savas (acidózis) vagy lúgos (alkalózis) irányba is. Acidózis létrejöhet tüdőtágulás következtében, cukorbetegségben , veseelégtelenségben, de komolyabb izommunka során is.
Alkalózis kialakulhat túl gyors légzés (hiperventiláció) esetén, a központi idegrendszert érintő gyulladás esetén, hányás esetén, de hormonális betegségek miatt is. A kiváltó okot fontos kezelni, ehhez azonban érdemes tudni a normálértékeket:
PaO2 (parciális oxigénnyomás): 90-100 Hgmm (11,9-13,3 kPa)
PaCO2 (parciális szén-dioxidnyomás): 36-44 Hgmm (4,7-5,8 kPa)
pH: 7,36-7,44
aktuális bikarbonát vérszint: 22-26 mmol/l
SaO2 (oxigénszaturáció): 95 százalék felett
PB (puffer bázis): 45-50 mmol/l
BE (bázistöbblet): 2,3 mmol/l
Tudnivalók
A fülcimpát vérbőséget okozó krémmel kenik be, majd 10 perc után megszúrják, így a vért egy kapilláriscsőbe veszik fel. Előfordul, hogy a csukló, a könyökhajlat vagy a combtő artériáiból vesznek vért.
A nagyobb verőerek szúrása kapcsán bevérezhetnek a környező szövetek.