A különbség a két állapot között, hogy a vizeletelakadás hirtelen következik be, és teljes vizelési képtelenséggel jár, míg a vizeletrekedés olyan krónikus folyamat, amelynek során a hólyag nem ürül ki megfelelően. A már elégtelenül ürülő hólyagban alkoholfogyasztás hatására gyakran áll be hirtelen vizeletelakadás.
A vizeletürítési nehézségeket leginkább valamiféle fizikai akadály idézi elő, amely lehet prosztatanagyobbodás, húgycsőszűkület, hólyagnyakmerevség, hólyagban, illetve húgycsőben megjelenő kő, valamint nyálkahártya-duzzanat idegentest vagy akut gyulladás miatt, ödéma. Bár jóval ritkább, de állhat a háttérben idegi eredetű, azaz beidegzési zavarral kapcsolatos probléma is. Ilyenkor a húgycső kezdeti szakaszán elhelyezkedő záróizomgyűrű ellazulási képtelensége okozza a problémát. Nehézvizelést okozhatnak még a környező szervekből kiinduló térfoglaló daganatok is, például nőgyógyászati vagy bélrendszeri tumor, de vesecisztáknak, valamint porckorongsérvnek is szövődménye lehet vizeletrekedés.
Gerincsérv esetében a sérv által okozott idegi nyomás következtében alakulhat ki vizeletelakadás, illetve a vizelés megindításához szükséges hasprés során fellépő rendkívül nagy fájdalom is szinte lehetetlenné teszi a vizeletürítést. Gerincvelői érzéstelenítés átmeneti mellékhatása szintén lehet vizelési képtelenség, de bármilyen trauma, baleset után is kialakulhat. A hímvessző törése, továbbá a húgycső sérülése szintén vizelési képtelenséggel jár. Kialakulhat terhesség alatt és gyógyszer mellékhatásaként is.
A jelentkező panaszok szerteágazóak. Többnyire a kő, a gyulladás, a daganat, valamint az idegrendszeri sérülés húgycső-szűkületet okoz, ezért a vizeletsugár elvékonyodik, a vizeletürítés erőtlenné válik. A prosztatanagyobbodás , a kő, az idegentest, továbbá a nyeles papillóma a vizeletsugarat rendszeresen megszakíthatja. Gyulladás, szűkület esetén, vagy amennyiben a hólyag fala zsákszerűen kidomborodik, illetve neurológiai problémák jelentkeznek, utócsepegés tapasztalható. Vizeletcsorgással járó inkontinenciát nőknél a méhszalagok megnyúlása miatt kialakuló hólyagcsúszás okozhat, de húzódhat a háttérben sipoly, férfiak esetében pedig prosztatanagyobbodás okozta vizeletelakadás miatt jelentkező túlfolyási jelenség is. Szintén dülmirigyproblémákra, valamint szívbetegségre utal az éjszakai többszöri vizelés (niktúria) is.
Ez is érdekelhet
Amennyiben a hólyag nem ürül ki teljesen, súlyos következményekkel kell számolni. A pangó vizelet ugyanis felülfertőződve állandó gyulladást okoz a hólyagban, ami súlyosabb esetekben idült veseelégtelenséghez vezet. A krónikus vizeletrekedés hólyagkövek kialakulásának is kedvez. A húgyhólyag lassan megtelik és a feszülés miatt egyre erősebb lesz a késztetés, de vizelés nem indítható meg akaratlagosan. A vizeletelakadás igen kellemetlen panasz, de hólyagkatéter behelyezésével megszüntethető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
