A veseelégtelenség visszavezethető vagy valamilyen krónikus betegségre, mely lassan, az évek folyamán fokozatosan tönkreteszi a veséket; illetve általában sérülésre, balesetre, traumára, mely miatt például jelentősen romlik vagy teljesen meg is szűnik a vesék vérellátása, így az abban található sejtek, szövetek pusztulásnak indulnak, és emiatt alakul ki a veseelégtelenség .
Veseelégtelenséget okozhat a nem megfelelő folyadékpótlás is
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vesét magát is érintheti a betegség vagy a veseelégtelenséget okozó probléma, ezek közé tartozik például a szepszis , a myeloma multiplex , illetve a rhabdomyolizis . Bizonyos gyógyszerek túlzásba vitt használata is a vese károsodását okozhatja, ezek közé tartoznak például a nem szteroid gyulladáscsökkentők, az antibiotikumok, a lítium, vagy a jódtartalmú szerek.
A posztrenális, vagyis vese utáni okok közé azok a problémák tartoznak, melyek a vizeletkiválasztást érintik (például valami miatt meggátolják, hogy a vizelet kiürülhessen a szervezetből, így az visszakerülhet a vesébe vagy a nyomás miatt okozhat gondot). Ezek közé tartoznak például a húgyvezeték vagy a húgyhólyag sérülése, roncsolódása, elzáródása, a daganatos betegségek, a prosztata megnagyobbodásával járó betegségek, de a vesekövek is.
A krónikus veseelégtelenség esetén bizonyos betegségek hosszú évek alatt teszik tönkre oly mértékben a vesét, hogy egy idő után az képtelen lesz ellátni a funkcióját. Ezek közül a leggyakoribbak a nem karbantartott cukor- és magasvérnyomás-betegség , valamint a krónikus glomerulonephritis, mely a vesék mirigyállományában található hajszálér-gomolyagok gyulladását jelenti.
Ez is érdekelhet
Ritkább esetekben eredményeznek veseelégtelenséget a következő betegségek: nephrotikus szindróma, policisztás vesebetegség és refluxos nephropátia.
