Egyfajta népbetegségről van szó: ez a felszívódási zavaroknak, a tartós hasi panaszoknak, a tartós hasmenésnek , és gyerekeknél olykor a fejlődésbeli elmaradásnak is az egyik oka. A kórokozó panaszokat főképp a gyerekeknél okoz, a felnőttek gyakran tünetmentesen esnek át a fertőzésen.
A Giardia természetes vizekben való előfordulását 15 százalékosra teszik, míg az általa okozott betegség gyakorisága nagyban függ az egyes területek higiéniai viszonyaitól. Magának a kórokozónak az emberi szervezetben való jelenlétét Kelet-Európában 1-5 százalékosra becsülik, de például Olaszországban van 11 százalékos megjelenésről szóló adat is. Az előfordulási arány a rossz higiéniás körülmények között élőknél mindenképp magasabb, akár 20 százalékos is lehet. Van, aki a kórokozót tartósan is hordozza. Egy pár évvel ezelőtti vizsgálat alapján ki lehet mondani azt is, hogy évente 100 ezer emberből húszan betegszenek meg.
A fertőzés kiváltó oka a Giardia lamblia (újabb nevén Giardia intestinalis) nevű egysejtű, amely jellemzően víz vagy szennyezett élelmiszer közvetítésével jut be az emberi szervezetbe. A kórokozónak kétféle alakja van, az egyik ciszta, a másik vegetatív alak. Az előbbi ellenálló, a széklettel ürül, onnan kerül be a vizekbe. Terjed emberről emberre is, szexuális együttlét során is átadható. Maga a kórokozó a vékonybél felső szakaszán tapad meg, ott megtelepszik, majd a tápanyagokat elszívja a fertőzött elől.
A fő tünet a hasmenés, a puffadás , a hányinger és a hasi görcs, s a mindig nagy mennyiségű híg széklet.
Pár éve már van lehetőség van rá, hogy a kórokozó sejtfal-elemeit immunológiai módszerekkel mutassák ki, s ehhez már nem kell, hogy éljen. Ha a betegséget felfedezik és kezelik, 100 százalékosak a gyógyulási esélyek.
A fertőzésről szóló bővebb leírást a Betegségek A-Z giardiasis szócikkében olvashat.