A Sensors című lapban közzétett tanulmányból kiderült, hogy a cukorbetegnek aceton szagú, májbetegeknek viszont nyers halszagú a lehelete, húgyhólyag fertőzés esetén a vizeletünk ammónia szagú lesz, a rubeola hatására izzadságunk szaga a frissen fosztott tolléra fog emlékeztetni, a skizofrének ellenben ecetszagút izzadnak, a tífuszosok bőrének illata a frissen sült kenyeret idézi, a sárgaláz hatására bőrünk szaga egy hentesboltéra fog hasonlítani, végül a skrofula névre hallgató nyirokmirigy-fertőzés hatására a beteg állott sörszagot áraszt.
Az emberek számára persze nem mindig könnyű megkülönböztetni a szagokat, ám a kutyáknak például mindez jóval egyszerűbben megy, így néhány ebet már kifejezetten arra a célra képeznek ki, hogy szimatjuk segítségével kiszúrják a rákot vagy a cukorbetegséget . A távlati cél pedig az lenne, hogy olyan gépeket tudjanak gyártani, melyek szintén képesek beazonosítani az egyes betegségek szagát. Dr. George Preti, a philadelphiai Monell Chemical Sensen Központ munkatársa nagyon hasznosnak tartja mindezt, hiszen így talán már korábbi stádiumban fel lehetne deríteni a rákos betegségeket, ami például a petefészekrák esetében lenne különösen fontos, hiszen azt általában csak az előre haladott állapotában ismerik fel, amikor többnyire már nem gyógyítható.
Minden betegségnek más a szaga (Fotó: Europress) Ám nem a kutyák az egyedüli állatok, melyeknek rendkívüli szaglóképességük van, a gyümölcslégy is rendelkezik ilyen képességekkel, a németországi Konstanz Egyetem szakemberei éppen ezért olyan módosítást végeztek a legyek génállományában, melynek köszönhetően a rákos sejtektől világítani kezdenek azok antennái. A kutatók abban bíznak, hogy előbb-utóbb a legyektől függetlenül is sikerül egy hasonló antennát kifejleszteni és így a különféle betegségeket időben felismerni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Egy hasonló találmány, a BreathLink névre hallgató "elektromos orr" kifejlesztése már jó úton halad, ezzel az eszközzel tíz perc alatt ki lehet deríteni, hogy valakinek mellrákja van-e , ráadásul mindezt anélkül, hogy az illetőt káros röntgensugaraknak tennék ki. A hollandiai Maastricht Egyetem Orvosi Központjában már tesztelik a műszert, és remélhetőleg néhány éven belül forgalomba is kerülhet. Ezzel egy időben egy másik cég egy Owlstone névre hallgató műszer kifejlesztésén dolgozik, mellyel a bélrákot lehetne kiszimatolni, ami szintén hatalmas előrelépés lenne az orvostudomány területén.
Legjobban: