A magyar lakosság 41,7 százaléka szenved valamilyen krónikus megbetegedésben - derült ki a Royal Philips Electronics egészségügyi felméréséből, melynek eredményeit szerdán ismertették egy fővárosi sajtótájékoztatón.
A válaszadók arra a kérdésre, hogy milyen betegségektől félnek leginkább, ha az elkövetkező 5 évre előre tekintenek, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket (36 százalék) és az onkológiai jellegű megbetegedéseket (12,1 százalék) említették nagy számban. A félelmek nem alaptalanok, hiszen hazai adatok alapján minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza, mely éppen a kétszerese a daganatos betegségekben elhunytak számának.
Dr. Erőss György, a felmérést készítő cég egészségügyi részlegének vezetője több trendet is felvázolt a vállalat éves sajtótájékoztatóján. Így többek között azt, hogy a Föld lakossága eddig ismeretlen gyorsasággal öregszik: 2000-ben a hatvan év felettiek száma már megközelítette a 600 millió főt, amely 2006-ra körülbelül 700 millióra emelkedett. A szám 2050-re valószínűleg meg fog háromszorozódni, addigra gyakorlatilag 2 milliárd ember tartozik majd a hatvan felettiek kategóriájába. Következésképpen 2100-ra a fejlett világ fele krónikus betegségekben fog szenvedni.
"Úgy véljük, az egészségügynek túl kell lépnie a hagyományos, helyzeti kezeléseken. Olyan megoldásokat keresünk, amely a kórházi és otthoni környezetben egyaránt a megelőzést, a szűrést, a diagnózist, a kezelést, valamint a megfigyelést szolgálják. Alapvető fontosságú továbbá a magyar társadalom egészségtudatosságának növelése, és olyan szociális intézmények létrehozása, amelyek elsősorban a proaktív megelőzésre, szűrésre és diagnózisra szakosodnak, továbbá a kórház központú szolgáltatástól a betegközpontú ellátás felé közelítenek" - mondta a szakember.
A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 42 százaléka valamilyen krónikus betegség meglétéről számolt be, ebből a 40-59 éves korosztály közel fele jelezte, hogy tartós, krónikus egészségügyi problémái vannak. Mindezt alátámasztják a statisztikai adatok is, a hazai lakosság születéskor várható életkora nők esetében három, míg férfiak esetében öt évvel marad el az EU-s átlagtól, míg a születéskor várható egészséges élettartam (azaz a krónikus betegségek nélküli életvitel) még nagyobb különbséget mutat, a magyar férfiaknál ez 55 év, míg az EU átlag 61, nők esetében pedig 57 év az átlagos európai 62 évvel szemben.
A vállalat szakértői hangsúlyozták, hogy olyan megközelítésre van szükség, amely a betegnek és kezelőinek kapcsolatára koncentrál. Hozzátették érdemes a maga ciklikusságában értelmezni az egészségügyet, amely a megelőzést elősegítő szűrésre, diagnózisra és kezelésre épül, és ezek újabb megfigyelési és megelőzési folyamatokat vonnak maguk után.
Animáció: HáziPatika.com