A zsibbadás gyakori panasz, amely több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban le tudjuk írni a fájdalom jellegét, hiszen ez az első támpont a diagnózishoz. Fontos, hogy a zsibbadást nem szabad félvállról venni, mert akár súlyos betegségeket is jelezhet, ezért érdemes mielőbb kideríteni a pontos okát.
- Előfordulhat, hogy rossz testtartás miatt elgémberedik és zsibbadni kezd a kar - akár tartósan is.
- Igen gyakran mozgásszervi oka van a kar zsibbadásának. A nyaki gerincszakaszon hét csigolya gondoskodik a fej akadálytalan mozgásáról és a súly viseléséről. A gerinccsigolyák között porckorongok vannak, valamint sűrű ideghálózat fut a vállra és a karra a csigolyák védelmében. Ezért tehát ha a nyaki gerinccsigolyák tájéka fájdalmas, akkor a vállba, a hátba és a karokba is kisugározhat.
- A zsibbadó érzés idegkárosodás miatt is felléphet a lábban és a karban egyaránt. Ennek hátterében többek között alkoholizmus, pajzsmirigy-rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány állhat.
Szívprobléma is állhat a háttérben
Ma a népesség fele szív- és érrendszeri betegségekben hal meg, ami jól tükrözi, mekkora figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére. Már csak azért is, mert a szívbetegségek zöme krónikusan, lassú folyamatként alakul ki, így rendszeres kardiológiai kivizsgálással időben felismerhetővé és kezelhetővé válnak.
"A figyelemfelkeltő tünetek egyike lehet a karzsibbadás és -fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, hiszen számos szív- és érrendszeri betegség állhat a probléma mögött. Lehetséges például, hogy érszűkület, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás, ingerületvezetési zavar vagy éppen szívbillentyű-probléma miatt érez a páciens zsibbadást a karjában" - mutatott rá dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. "Azt is tudni kell, hogy amennyiben erős mellkasi fájdalom mellett zsibbad a bal kar, úgy koszorúérgörcs és szívinfarktus gyanúja is felmerülhet. A nyugalomban fél óránál tovább tartó szorító fájdalom kifejezetten fenyegető jel, ilyen esetben hívjunk mentőt!" - tette hozzá.
Mit kell vizsgálni?
"Ha valaki karzsibbadás miatt érkezik kivizsgálásra, akkor nagyon alapos anamnézis-felvétellel kell kezdenünk, hiszen tudnunk kell, hogy előfordult-e már a családban szív- és érrrendszeri betegség, hogy milyen egyéb tünetek jelentkeznek, és hogy milyen más betegségek vannak jelen a páciensnél. Amennyiben a mozgásszervi és egyéb okok kizárhatóak, a nagylabor-vizsgálat, a nyugalmi EKG , a szívultrahang segíthet az okok feltárásában" - mondta el dr. Vaskó Péter.
"Elképzelhető, hogy hasznos lehet a páciensnek, ha az arteriográfia segítségével feltérképezzük az erei állapotát, illetve szükséges lehet, hogy megtudjuk, hogyan reagál a terhelésre - erre szolgál a terheléses EKG -, vagy hogyan alakul egy napon keresztül a vérnyomása. Ez utóbbit az ABPM-mel, vagyis a 24 órás vérnyomásméréssel tudjuk monitorozni. A vizsgálatok eredményeire épülő diagnózis után megkezdődhet a kezelés, amely akár olyan végzetes betegségeket is megelőzhet, mint a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, az agyvérzés és a szívelégtelenség" - fogalmazott a kardiológus.