Az idejében felismert vesebetegség jól kordában tartható
Ma Magyarországon mintegy 6500-an szorulnak ilyen típusú kezelésre. "A vesebetegség korábbi periódusában a vese megbetegedése nem fáj, ezért a végstádiumú vesebetegek majdnem fele az utcáról esik be" - mutatott rá korábban Ádám Aurél, a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke a hvg.hu-nak .
Bár az idejében felismert vesebetegség jól kordában tartható, jelenleg mégsem működik az országban állami szűrőprogram, holott ehhez nem lenne szükség bonyolult vizsgálatokra. Ráadásul dialíziskezelésre is csupán 23 milliárd forint jut évente, ami a legalacsonyabb összeg Európában.
Hogy a vesék elégtelen működése mennyire veszélyes, jól mutatja, hogy például néhány banán is eredményezhet szívmegállást a betegeknél a megnövekedő káliumszint miatt. Amit ugyanis a beteg megeszik és megiszik, annak jelentős része a szervezetben marad. A 2-3 naponta elvégzendő dialízis ezt hivatott mesterségesen ellensúlyozni. A kezelésnek két fajtája létezik.
Mi az a hemodialízis?
Az úgynevezett hemodialízis esetén a beteg vérét egy gépen vezetik keresztül a dialíziscentrumokban, amely megtisztítja, majd visszavezeti a keringésbe. A folyamat alkalmanként nagyjából 4 órát vesz igénybe. Ezzel szemben a peritoneális dialízis otthon is elvégezhető, habár megfelelő előképzettséget és jó higiéniás körülményeket igényel. Az eljárás során egy csövön keresztül vizet vezet a beteg a hasüregébe, majd két óra múlva leengedi.
A hashártya szűrőfunkcióját kihasználó módszert naponta kétóránként kell alkalmazni, éjszaka pedig egy gép segít ellátni a feladatot. A peritoneális dialízis hátránya, hogy csak nagyjából négy éven keresztül folytatható, idővel ugyanis a hashártya elveszíti alkalmasságát.
A dialízistől csak a sikeres átültetés mentheti meg a betegeket
Jelenleg Magyarországon több mint 800-an várnak új vesére, számuk pedig egyre nő. Évente megközelítőleg 300-350 transzplantációt végeznek itthon, ez a középmezőnyhöz elegendő európai összehasonlításban. Dacára annak, hogy egyetlen vese is gond nélkül képes ellátni a szükséges feladatokat az emberi szervezetben, a vesedonorok alig 10 százaléka élődonor hazánkban - szemben például a norvégok 40 százalékával.