Pszichológiai alapon viszont azt gondolták, hogy a visszafojtott düh, a felszínre nem engedett lelki feszültség az igazán káros, és azok a szerencsések, akik haragjukat, kirobbanó mérgüket azonnal "lereagálják", ideges gondjaikat gátlás nélkül rázúdítják a környezetükre - ez a körülöttük lévőknek rettenetes, de nekik gyors megkönnyebbülést hoz.
Ha azonban ideológia, részrehajló elméletek nélkül a tényeket igyekszünk vizsgálni, kiderülhet, hogy ez a vonzó elmélet hamis. Egy új tanulmány szerint egyáltalán nem felel meg a valóságnak az a közhit, hogy jobb haragunknak utat engedni, mint másokra is figyelve uralkodni magunkon. A féktelen düh gyakrabban vezet szívinfarktushoz, mint a fegyelmezettebb viselkedés.
Az amerikai, állami tudományos program keretében, gyógyszergyári és egyéb ipari érdekektől mentesen végzett WISE vizsgálat azt mutatta, hogy azok a hölgyek, akik képtelenek uralkodni magukon, gyakrabban kötnek ki az infarktus-örzőszobában, mint visszafogottabb társaik. A WISE angol szó, jelentése: bölcs, de a mozaikszó a "Women's Ischemia Syndrome Evaluation" kezdőbetűiből áll, mivel nőkön tanulmányozták - ha nem is a bölcsességet, de - a harag, düh, ellenséges viselkedés befolyását a koszorúér-betegség kialakulására és következményeire.
A WISE tanulmányban 636 hölgy vett részt, akik szívinfarktus gyanúja miatt, mellkasi fájdalommal kerültek kardiológiai osztályok őrzőszobájába, illetve onnan a szívkatéteres laboratóriumba. Ez a vizsgálat azért igen meggyőző, mert nem csak a panaszok, esetleg az EKG görbe alapján véleményezték a koszorúér-betegség tényét, hanem a koszorúér-angiográfia eredményével bizonyították a koronária-elzáródást vagy valamelyik ér jelentős szűkületét. Az ellenséges magatartásra, szabadjára engedett haragra vonatkozó hajlamot több, erre vonatkozó pszichológiai módszerrel, kérdőívvel tanulmányozták.
Fölmérték, hogy a hölgyek mennyire hajlottak dühkitörésekre, milyen mértékben voltak képesek haragjukat visszafojtani vagy mennyire engedték ellenséges érzelmeiket másokkal szemben megnyilvánulni. A logisztikai regresszió tanúsága szerint a harag esetén nyíltan megjelenő agresszivitás jelentősen összefüggött a koronarográfiával igazolt koszorúér-betegséggel (OR = 1.09, konfidencia intervallum 1.01-1.17). A düh és az ellenséges lelki beállítottság azon esetekben volt a legkifejezettebb, ahol a legjelentősebbek voltak a koszorúér-betegségre jellemző tünetek.
David S. Krantz (Dept.Med,and Clin.Psychology, Bethesda, Maryland, USA) és munkatársainak véleménye szerint lehetséges, hogy a gátlástalanul kifejezésre juttatott düh az ilyen lelki beállítottságú emberekben a legtoxikusabb tényező, ami nem csak a körülöttük élőknek, hanem nekik is nagyon árt, bár több, további vizsgálatra van szükség annak tisztázására, hogy ezek a lelki tényezők oki összefüggésbe hozhatók-e a koszorúér-betegség kifejlődésével. Azt is szükséges leszögezni, hogy a megfigyelt jelenséget korai volna általánosítani: egyelőre csak a hölgyekre vonatkozik.
Ez is érdekelhet
(Forrás: Journal of Women's Health, 2006, 15:1214-1223)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
