A vas a vér vörös színét biztosító hemoglobin egyik alkotóeleme: segédkezik az oxigén eljuttatásában az agyhoz, a szívhez, a májhoz, az izmokhoz és más szövetekhez. A szervezetben a legnagyobb mennyiségben a máj, a lép és a csontvelő raktározza, a vaskészlet kétharmada viszont a vörösvértestek festékanyagában (hemoglobinjában) található. Az izmok anyagcseréjéért felelős fehérjeszerkezetben (mioglobin) is megtalálható, az izmok vörös festékanyagának képzéséhez szintén nélkülözhetetlen. A vas fontos enzimeknek is alkotóeleme. A szervezet növekedési folyamatait segíti, illetve fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Elengedhetetlen a jó közérzethez, valamint a megfelelő szellemi teljesítményhez, csakúgy, mint a szép, egészséges bőrhöz.
Mit tapasztalunk, ha nincs elég belőle?
Ha valakinek nincs elegendő vas a szervezetében, az fáradtságról, szédülésről, töredezett hajról vagy a száj kirepedezéséről számol be. Továbbá a torokszorítás, a nyelési zavarok, a gyakori fejfájás, a sápadtság és az étvágytalanság szintén vashiányról tanúskodhat. A kezeletlen vashiány pedig akár meddőséghez is vezethet.
Mi okozza a vas hiányát?
A vashiány népbetegségnek számít, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódóan akár a lakosság 60-80 százalékát érintheti élete során legalább egyszer. A férfiak szervezetében általában elegendő a vas, a nők azonban gyakrabban szorulnak vaspótlásra, különösen azok, akiknek túl erős vagy hosszan tartó a menstruációjuk. A leggyakrabban az elégtelen vasfogyasztás vagy a fokozott igény áll a vashiány mögött.
Elégtelen bevitel, megnövekedett igény
Azoknál, akik nem megfelelően, túlságosan egyoldalúan táplálkoznak, vagyis a szervezetüket nem tudják megfelelő élelmiszerekhez juttatni, jó eséllyel alakul ki vashiány. Fontos kiemelni, hogy bár a vas a növényekben is megtalálható, de az állati eredetű táplálékoktól eltérő, a szervezetben gyengébben hasznosuló formában, így a nem jól összeállított vegetáriánus étrend vagy a vegán diéta ugyanúgy lehet a probléma forrása, mintha az ember kizárólag szénhidrátot vagy túl sok gyorsételt fogyasztana.
Elsősorban a csecsemőknél, kisgyermekeknél és serdülőknél, azaz növésben lévő szervezeteknél fordul elő, hogy megnő a vasigényük. Ugyanez történik a terhesség alatt is, hiszen az anyai szervezetnek ilyenkor a magzat fejlődésének biztosítása a feladata, amihez rengeteg vasra van szükség.
A rendszeres vagy egyszeri nagyobb vérveszteség szintén vashiányhoz vezethet: a rendszeres véradóknál ugyanúgy előfordulhat, mint azoknál, akik daganatos vagy gyulladásos bélbetegségben szenvednek; náluk a vas általában a véres széklettel távozik a szervezetből. Ritkán, de előfordulhat, hogy a vashiány hátterében gyakori orrvérzés áll.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan pótoljuk?
Csekély vashiány esetén elegendő lehet a jól összeállított vegyes táplálkozás. A vas pótlásakor jó tudni, hogy a gyümölcscukor (fruktóz), illetve főleg a növényekben és a növényi magvakban (például a csonthéjas gyümölcsök magjában) található C-vitamin és a bioflavonoidok segítik a felszívódást. A teában, kávéban lévő csersav és a kalcium azonban nehezíti, csakúgy, mint a spenótban és a sóskában lévő oxalátok, illetve a gabonafélékben található növényi rostok (fitátok), így vashiány kezelésekor érdemes a fentieket átmenetileg elhagyni. Az említett ételkomponensek ugyanis oldhatatlan komplexet képeznek a vassal és ezzel meggátolják a felszívódását.
A szervezetbe való bejutást és a hasznosulást bizonyos gyulladásos bélbetegségek, illetve bélrendszeri műtétek is befolyásolhatják. Ha valakinél műtéti úton eltávolították a gyomor vagy a vékonybél egy részét, akkor csökken a felszívódási felület is. Romlik a vas hasznosulása a szervezetben a krónikus gyulladások, gombás megbetegedések és idült herpesz esetén is, ezért ilyenkor érdemes növelni a bevitelt. Előfordulhat, hogy a táplálkozással való pótlás nem vezet eredményre. Ilyen esetben célszerű a vasat táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában bejuttatni.
Alkalmazható gyógyszerek
A vashiány esetén alkalmazott gyógyszerek két csoportra oszthatók. Az első csoport vas-2, a második vas-3 típusú vasat tartalmaz (ezeket ferro- vagy ferri-vasként is emlegetik). Ezeket a betegeknek előírás szerint kell szedniük; a ferro-vasat (vas-2) tartalmazó készítmények bevétele és az étkezés között legalább 2 óra teljen el, a ferri-vaskészítményeket (vas-3) pedig inkább étkezés közben ajánlott bevenni. Ennek oka, hogy a készítmények nem egyformán szívódnak fel. Savkötő gyógyszerek ugyancsak megakadályozzák a vas-2 felszívódását. Súlyos vashiány esetén infúziós vaspótlásra lehet szükség, amelyre kizárólag kórházi körülmények között van mód.
Ez is érdekelhet
Egészséges felnőttek napi ajánlott vasbevitele általában 14 milligramm, férfiak és a már nem menstruáló nők esetében 8, termékeny korú nők számára pedig 18 milligramm naponta. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékkal bevitt vasnak csupán mintegy 10 százaléka tud felszívódni. Akut baktériumfertőzés esetén ajánlott felfüggeszteni a vastartalmú készítmények szedését, mert a baktériumok növekedéséhez is vasra van szükség, így a pótlás csak a fertőzés leküzdése után folytatható.
