A kognitív viselkedésterápia csökkenti a visszatérő szívrohamok és más szív- és érrendszeri panaszok kockázatát.
A felfokozott élettempó és a stressz élettani hatásaival kapcsolatban egyre inkább elfogadott nézet, hogy azok fokozzák a szívpanaszok kialakulását, elsősorban a szívrohamok kockázatát növelhetik. Svéd kutatók az Archives of Internal Medicine belgyógyászati szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szívrohamok kockázatának csökkentésének olyan módjait vizsgálták, amelyek nem a szokásos belgyógyászati vagy kardiológiai módszerek mentén haladnak.
A szakemberek 362 beteget vizsgáltak, akik koszorúér-betegség miatt kerültek kórházba. A páciensek közül 170 esetében a szokásos beavatkozásokkal és kezelésekkel orvosolták a panaszokat, míg 192-nél a szokásos rutineljárásokon túl kognitív viselkedésterápiát is alkalmaztak tizenkét hónapon át, összesen húsz alkalommal.
A kutatásban résztvevőket ez után nyolc éven keresztül követték, és azt tapasztalták, hogy a kognitív viselkedésterápiában is részesültek esetében átlagosan 45 százalékkal csökkent a szívrohamok kialakulásának kockázata, más szív- és érrendszeri panaszok pedig 41 százalékkal ritkábban fordultak elő náluk. Az egyéni adatokat tekintve azoknál csökkent inkább a panaszok kialakulásának esélye, akik gyakrabban vettek részt a terápiás foglalkozásokon. A kutatást végző szakemberek szerint eredményeik azt mutatják, hogy a szív- és érrendszeri panaszokkal kórházba kerültek utókezelésében immár bizonyítottan helyet kellene biztosítani olyan másodlagos prevenciós megoldásoknak, mint amilyen a kognitív viselkedésterápia.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
