A londoni gyilkos köd 1952 december 5-én jelent meg, s hamarosan már legalább 12 ezer halálos áldozata volt, 150 ezren szorultak kórházi ápolásra, és több ezer állat is elpusztult. Habár az esemény után és részben arra válaszul a brit parlament elfogadta a széntüzelést visszaszorító és a füstszűrők használatát szorgalmaz tiszta levegő törvényt, (Clean Air Act), a gyilkos köd kialakulásának tényleges oka eddig ismeretlen volt.
A levegő színe sárgásfeketére változott a nagy mennyiségű kátrányos koromrészecske miatt, amelyet a londoniak " borsólevesnek " neveztek el. A levegő páratartalma megközelítette a 100 százalékot. A szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket iskolába, mert eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban. Ha valakinek okvetlenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be.
A metró kivételével megállt a közlekedés, az autók sem közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent. Ha valaki gyalog indult útnak, csak csoszogva, lépésenként tudott előrejutni, mert azt sem nagyon tudhatta, meddig tart a járdaszegély. A betegek nem jutottak el a kórházakba. A londoni időjárási horrorról film is készült .
Miért nem gyilkol Kínában?
A köd Kínában elvégzett légköri méréseiből, és a Texas A & M egyetem laboratóriumi kísérleteiből Dr. Renyi Zhang és csapata rájött , hogy a viszonylag veszélytelen nitrogén-dioxid hogyan alakult át halálos kénsavvá. "Az már ismert volt, hogy a szulfát fontos alkotóeleme volt a ködnek, illetve a kénsav részecskék kéndioxidból képződtek, ami az otthonok fűtése során és az erőművekben eltüzelt szénből szabadult fel. Ám az, hogy a kén-dioxidból miként jött létre a kénsav, nem volt egyértelmű" - mondta Zhang.
Az eredményeik azt mutatták , hogy ezt a folyamatot elősegíti a széntüzelés egy másik terméke, a nitrogén-dioxid, amely a kezdeti természetes ködben is megtalálható volt. Egy másik fontos részlet a kén-dioxid szulfáttá alakulásában a savas részecskék megjelenése. A természetes köd nagyobb, több tíz mikrométer méretű részecskéket tartalmazott, amelyek részt vettek a képződött sav hígításában. Az elpárolgott köd részecskék aztán kisebb savas pára részecskékké alakultak, amelyek szétterjedtek a városban. Mostanában hasonló dolgok történnek a legszennyezettebb kínai városokban. Hogy ez a köd nem pusztít úgy mint a londoni, annak az az oka, hogy Kínában rengeteg műtrágyát használnak, s a nagy autóforgalommal kombinálva megnöveli a levegő ammóniatartalmát, s ez semlegesíti a savas hatást. Emiatt a kínai smog nem erősen savas, mint a londoni gyilkos köd, hanem alapvetően semleges kémhatású. Ami nem jelenti azt, hogy ez egészséges volna, de az 1952-es gyilkos keveréknél biztosan kevésbé káros. Zhang reméli, hogy a londoni gyilkos köd létrejöttének megértése segíthet hosszú távon is más városokban megbirkózni a légszennyezés problémákkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az 1952 decemberében Londonban regisztrált halálokok között a tüdőgyulladás, a tuberkolózis és szívelégtelenség szerepelt a leggyakrabban. Az asztmásokat, a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők között különösen sokan fulladásos halált szenvedtek. A rövidebb lefolyású megbetegedések között gyakori volt a tüdőödéma, a mellkasi fájdalom, a tüdőgyulladás, a légszomj és az egyéb tüdőkárosodás.
A korabeli hivatalos tudósítás szerint a szmog csak az időseket és a krónikus szív- és érrendszeri panaszokkal, valamint légzési betegségekkel küzdőket sújtotta. A vizsgálatok szerint az első két hétben elhunyt áldozatok kétharmada volt 65 év feletti. A középkorúak (45-64 éves) halálozási arányszáma háromszorosára nőtt, a csecsemő mortalitás megkétszereződött december első hetében.
De mi a helyzet nálunk?
A London-típusú füstköd fő okozója tehát a szilárd, főleg fosszilis tüzelőanyagok (szén) égetése, különösen a nagy kéntartalmú barnaszénnel való fűtés. A kialakulásában a magas légnyomás és páratartalom, valamint az alacsony hőmérséklet szintén szerepet játszik, ezért főként a téli hónapokban jön létre.
A megnövekedett halálozást okozó szmog-időszakok nemcsak Londonban alakultak ki, hanem Amerika nagyvárosaiban, például New Yorkban (1953) és Los Angelesben (1954) is. A Levegő Munkacsoport tanulmánya szerint a széntüzelés az 1960-as évekig Budapesten is komoly légszennyezést okozott. Az utóbbi évtizedekben a kéndioxid emissziója a szénen alapuló fűtés csökkenésének, a füstgáz kénmentesítési technológiák bevezetésének, és a gáztüzelés általános elterjedésének köszönhetően jelentősen mérséklődött. Ennek ellenére még 1989 januárjában is észleltek London-típusú füstködöt Budapesten és Miskolcon.
Másfajta füstköd is létezik, amelyet Los Angeles-típusú szmognak neveznek. Ez úgynevezett fotokémiai szmog, mert a kialakulásáért a napsugárzás hatására végbemenő fotokémiai reakciók felelősek. A kén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése és a gépjárművek emissziójának gyors növekedése következtében jelenleg hazánk városaiban is a fotokémiai típusú légszennyezettség a jellemző.
A létrejöttének kémiai feltételei a nitrogén-oxidok, a szén-monioxid, az ózon és a szénhidrogének (alkének, alkánok, aromás vegyületek) jelenléte, amelyek a városokban elsősorban a gépjárművek kipufogógázából származnak, valamint az ózon. A fotokémiai szmog kialakulásának a nyári, napsütéses, magas nyomású anticiklonális időjárási körülmények kedveznek, amikor magas a napi hőmérséklet, illetve a talaj menti szél gyenge és változó irányú.
Az egyik fontos reakcióban PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik, amely a fotokémiai szmog igen fontos és veszélyes szövetkárosító komponense. Mutagén és rákkeltő hatásuk miatt külön figyelmet kell fordítani a poliaromás szénhidrogénekre (PAH) is.
A fotokémiai szmog enyhébb tünetei közé tartozik a szem- és nyálkahártya-irritáció, de a levegőben felgyülemlő erős oxidálószerek károsíthatják az emberi légzőszervek szöveteit, és fokozzák az asztma kialakulásának kockázatát.
Ez is érdekelhet
Forrás: alphr.com , businessinsider.com , origo.hu , mult-kor.hu , levego.hu
