A metabolikus szindróma civilizációs és népbetegség, mégis ritkán esik róla szó. Korábbi felmérések szerint a magyar felnőtt férfiak 26 és a nők 24 százaléka is érintett lehet benne. Magyarország és a hazai lakosság ezzel a leginkább érintett európai országok közé tartozik. Fontos lenne tehát ismernünk a fogalmat, annál is inkább, mert a tüneteket időben felismerve jelentősen előmozdítható a kezelés sikeressége, egyben mérsékelhetők az egyébként súlyos szövődménykockázatok. A témában felmerülő legfőbb kérdésekkel dr. Mikolás Esztellához, a Doktor24 endokrinológus szakorvosához fordultunk.
Hasi elhízás és egyéb kockázati tényezők
A metabolikus szindróma egy tünetegyüttes, amelynek legfőbb eleme a centrális, avagy hasi típusú elhízás. Férfiaknál ez 94, nőknél 80 centiméteres vagy azt meghaladó derékkörfogatot jelent. Ezenkívül az elhízáshoz az alábbi tényezők közül is társulnia kell legalább kettőnek a diagnózis felállításához:
- emelkedett trigliceridszint (1,7 mmol/liter feletti érték, vagy kóros érték miatt folytatott orvosi kezelés)
- alacsony HDL-koleszterin-szint (férfiaknál 1,03, nőknél 1,29 mmol/liter alatti érték, vagy emiatt folyatott orvosi kezelés)
- emelkedett vérnyomás (130/85 Hgmm feletti érték akár a szisztolés [első], akár a diasztolés [második] érték esetén, vagy emiatt folytatott orvosi kezelés)
- emelkedett éhomi vércukorszint (5,6 mmol/liter vagy azt meghaladó érték, illetve korábban diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség)
„A probléma gyökere egyértelműen a túlsúly, illetve a hasra lokalizálódó elhízás” – magyarázta Mikolás doktornő. „Ennek szövődményeként inzulinrezisztencia alakul ki, amely végül – további súlynövekedés mellett – a szénhidrát-anyagcsere zavarához vezet. A megnövekedett perifériás ellenállás pedig magas vérnyomást, szívbetegséget idéz elő, illetve az elhízás krónikus gyulladást is kivált a szervezetben, ezáltal közvetve fokozza bizonyos daganatos betegségek kockázatát. Az emlőrák esetében például egyértelmű összefüggést lehet megfigyelni a testsúllyal” – tette hozzá.
Mint mondta, a kor előrehaladtával nő ugyan a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata, mindazonáltal fiatalabb életkorban is felléphetnek már panaszok. Egyre több 18 év alatti küzd itthon is túlsúllyal, egyszersmind egyre több kiskorúnál diagnosztizálnak anyagcserezavart és magas vérnyomást egyaránt. „Amellett, hogy az elhízásra való hajlamnak részben genetikai háttere is lehet, a hűtőszekrényünket bizony szüleinktől örököljük. Nehéz a gyermekkor óta felvett rossz étkezési szokásainkon változtatni” – mutatott rá a szakember.
A metabolikus szindróma árulkodó jelei
A tünetegyüttes veszélye jelentős részben abban rejlik, hogy egyes összetevői szinte teljesen észrevétlenül is hosszú időn keresztül fennállhatnak, lassanként károsítva a szervezet működését. A magas vérnyomást sok esetben a sürgősségi ambulancián ismerik csak fel, amikor a beteg a kiugróan magas vérnyomás okozta fejfájással, mellkasi panaszokkal kér segítséget. Dr. Mikolás Esztella éppen ezért azt tanácsolja, hogy szokatlan, tarkótáji fejfájás esetén mérjük meg otthon vagy méressük meg háziorvosnál vérnyomásunkat. Sőt, érdemes eleve tartani otthon egy félautomata vérnyomásmérőt, és rendszeres időközönként ellenőrizni értékeinket tünetmentesen is: nyugalmi helyzetben, ülve, felkaron mérve.
Vérzsíreltérések esetén sem jellemzőek tünetek. Háziorvosunkkal egyeztetve azonban a rutinszerű laborvizsgálatok segíthetnek idejekorán fényt deríteni a problémára, hiszen azok a koleszterinszint- és trigliceridszint-mérésre is kiterjednek. „A cukorbetegség kapcsán pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Már a cukorbetegséget megelőző állapotok is, mint az emelkedett éhgyomri vércukorszint (IFG) és az emelkedett terheléses vércukorszint (IGT), magasabb szív- és érrendszeri kockázatot hordoznak magukban. Ilyenkor azonban a folyamat életmódváltással még megfordítható. Ha viszont kialakul a cukorbetegség, addigra sok esetben már szövődmények is fellépnek, beleértve például a diabéteszes retinopátiát (a szemfenék ereinek betegsége), a diabéteszes nefropátiát (veseszövődmény), valamint az iszkémiás szívbetegséget egyaránt” – figyelmeztetett az endokrinológus. „Összességében elmondható, hogy túlsúllyal élők esetében mindig gondolni kell az említett tünetekre.”
Ami a túlsúlyt és elhízást illeti, annak diagnózisa egyszerű testsúlyméréssel felállítható. A leggyakrabban alkalmazott értékelési szempont a testtömegindex (BMI) kiszámítása, amely a testtömeg testmagassághoz viszonyított arányát mutatja meg. Ennél modernebb megközelítés a testösszetétel-mérés, amely azonban erre alkalmas készülékkel végezhető el csupán. Amennyiben felmerül az elhízás és a metabolikus szindróma gyanúja, dr. Mikolás Esztella azt javasolja, forduljunk belgyógyászhoz, aki javaslatot tesz majd a szükséges szűrővizsgálatokra, illetve szükség esetén továbbirányít egyéb szakvizsgálatokra.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Kezelési lehetőségek
Tekintve, hogy a metabolikus szindróma többféle egészségügyi probléma együttes fennállását foglalja magában, a kezelés is rendkívül összetett feladat. Ezenkívül nem lehet minden betegnél egységesen működő terápiáról beszélni: azt az egyedi jellemzőkre kell megtervezni és felépíteni. Ezzel együtt a szakember szerint a súlycsökkentést és az életmódváltást általában véve, a legtöbb esetben lehet prioritásnak tekinteni. „Ez élethosszig tartó munkát jelent. Nem is szeretem a fogyókúra elnevezést, hiszen nem fogunk tartós eredményt elérni, ha a helyes életmódnak adunk egy végdátumot. Teljesen szakítani kell a helytelen táplálkozási szokásokkal, a mozgásszegény életmóddal. Sok páciensnél az ételhez való kóros viszonyt is meg kell szüntetnünk. A szövődmények kezelése magában nem vezet eredményre, ha nem történik meg az alapprobléma javítása. Hatalmas szerepe van ebben a folyamatban a dietetikus kollégáknak, akik táplálkozásra, mozgásra, életmódra vonatkozóan tudnak útmutatást adni. Nélkülük semmilyen terápiát nem lehet sikeresen és tartós eredménnyel véghezvinni” – fogalmazott Mikolás doktornő.
Kifejtette, elhízás esetén, 30-as BMI-érték felett gyógyszeres úton is segíthető a fogyás beindítása az életmódváltás kiegészítéseként. Sőt, egyes társbetegségek fennállásakor 27-es BMI-érték felett is ajánlható a gyógyszer. Ezenkívül súlyos fokú elhízás mellett endoszkópos gyomorszűkítő műtétet javasolhat a kezelőorvos. „A kezelés célja, hogy tervezhető, tartós súlycsökkenés induljon el, amely mellett a beteg vérnyomása, koleszterinszintje, szénhidrát-anyagcseréje is – gyógyszerszedéssel vagy anélkül – egyensúlyba kerül, majd az elért ideális testtömeget meg kell tartani. A praxisomban számos pozitív tapasztalatom van az eredményes kezelést illetően: a szilárd elhatározás és a közös munka eredményeképpen vérnyomáscsökkentőket tudtunk elhagyni, a prediabéteszt (a cukorbetegség megelőző állapota – a szerk.) sok esetben gyógyszer nélkül is tudtuk normalizálni. A koleszterin- és trigliceridértékek esetén genetikai faktorok is nagymértékben szerepet játszanak, ez esetben a gyógyszeres kezelést egyéni rizikóbecslés alapján javasoljuk, ezt ilyenkor élethosszig kell szedni” – foglalta össze szakértőnk.
A szövődménykockázatok kapcsán kiemelte, hogy amennyiben a beteg tünetei alapján, mint a terhelésre jelentkező mellkasi nyomó fájdalom, vagy a belgyógyászati szűrés során megmutatkozó EKG-eltérések, súlyosabb szív-érrendszeri komplikáció gyanúja merül fel, úgy sürgősen kardiológiai szakvizsgálatot kell végezni. Fáradékonyság, bőrszárazság, lehangoltság és szorulásos panaszok esetén pedig érdemes célzott laborvizsgálatokkal felmérni a pajzsmirigy működését. „Minden tünetet és szövődményt kezelni kell, minden páciens terápiáját holisztikus, egész embert figyelembe vevő szemlélet alapján kell beállítani. A vérnyomást és vérzsírokat is a kockázatnak megfelelően kell igazítani” – hangsúlyozta a szakorvos.
Végezetül kitért a betegek kulcsfontosságú szerepére is a terápia sikerességében. „Azon a páciensen, aki nem akar változtatni, az orvos sem tud segíteni. Ezért is nagyon fontos a megfelelő kommunikáció és hogy partnerek legyünk ezen az úton. Egy túlsúlyos ember sokszor hallja élete során, hogy csak ne egyen ennyit, és minden helyrejön. Ez sajnos kialakult metabolikus szindróma esetén nem ennyire egyszerű. Nagy lelki erő és elhatározás kell, a rendszeres testmozgás időt és energiát igényel, az étel utáni sóvárgást le kell győzni. Ezenkívül az inzulinrezisztencia nehezíti a súlycsökkenés elindulását, így ilyen esetekben szintén előfordul, hogy gyógyszeres terápiára van szükség” – mondta el dr. Mikolás Esztella.
A metabolikus szindróma kockázatai
Egyre több helyen lehet találkozni a metabolikus szindróma mellett a kardiometabolikus kockázat elnevezéssel. Ez utóbbi kifejezőbb abban a tekintetben, hogy megfelelő kezelés hiányában a tünetegyüttes súlyos szervi szövődményekhez vezethet, beleértve olyan szív- és érrendszeri betegeségeket, mint a szívinfarktus és a stroke. Az elhízás ilyen módon az élettartamot is rövidíti: egyes felmérések szerint például a súlyosan elhízott férfiak mintegy fele a 70 éves kort sem éri meg. Ráadásul a túlsúlyos és egyéb betegségekkel küzdő emberek számos egyéb kihívással is kénytelenek szembenézni. „A társadalmi előítéletek, kirekesztettség érzése nem ritka esetükben. Emellett az akár már fiatalkorban szükségessé váló gyógyszerszedés szintén nagyban rontja az életminőséget, hiszen így korán betegségtudattal kell együtt élni” – részletezte a szakember.
Kiemelte, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a metabolikus szindróma megelőzése és korai kezelése életet ment. Ha egyedül kudarcot vallunk, van segítség, amelyet érdemes időben igénybe venni. A ráfordított idő és energia hosszú távon az életminőség javulásán keresztül többszörösen kifizetődik. A Doktor24 szakemberei most egy új szűrőcsomag segítségével veszik fel a harcot a metabolikus szindróma ellen. Labor- és képalkotó vizsgálatok, dietetikai és szakorvosi konzultáció igénybevételére lesz lehetőség csomagkedvezmény formájában, a kommunikáció és a rendszeres utánkövetés pedig biztosítja a sikeres és tartós életmódváltás lehetőségét.
Legjobban: