A vas az emberi szervezet fontos alkotóeleme – egyebek között az oxigént a sejtekhez szállító hemoglobiné is –, amely így az összes szerv működésére hatással van. Nem tudjuk magunktól előállítani, ezért a mindennap veszített vas pótlásáról nekünk kell gondoskodni, alapvetően a megfelelő mennyiségű táplálékvas bevitelével. Vannak azonban olyan életszakaszok, élethelyzetek vagy kórképek, amelyek olyan hiányt idéznek elő, amelyet még a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás sem képes pótolni, ezért könnyen vashiány alakulhat ki. Erre az állapotra a szervezet különböző tünetekkel hívhatja fel a figyelmet: ilyen például a fáradtság, gyengeség, szédülés, memória- és koncentrációs zavarok, emelkedett hajlam a fertőzésekre, fejfájás, sápadtság, fázósság, nyugtalan láb szindróma, körömpanaszok, hajhullás, ájulás vagy akár szívritmuszavar.
Megemelkedett szükséglet
A vashiány az esetek többségében nem betegségek miatt alakul ki, hanem akkor, amikor a vasvesztés vagy a szervezet vasigénye nő meg olyan mértékben, amelyet a megszokott vasbevitel már nem tud kielégíteni. Ilyen például a gyermekkor, a nagyobb fizikai megterheléssel járó életszakaszok, a várandósság és a szoptatás, valamint a menstruáció. A tinédzser lányoknál különösen gyakori, hiszen a növekedés, fejlődés miatt eleve magasabb a vasszükségletük, ami a menstruációs vérzés megjelenésével még tovább emeli a hiánybetegség kialakulásának a kockázatát. Vashiány fogyókúra vagy táplálkozási zavar (például anorexia) miatt is előfordulhat, amikor alapvetően kevesebb a táplálék és ezzel a vas bevitele is. Mivel a legtöbb és legjobban hasznosuló vas a húsokban van, ezért a rosszul összeállított diéta, vagy a vegetáriánus és vegán életmód szintén erőteljesen hajlamosíthat a vashiányra.
Felszívódási zavarok
A hiánybetegség kialakulása különböző kórképek tünete is lehet. Felszívódási zavarokkal járó kórkép például a lisztérzékenység (cöliákia), a gyulladásos bélbetegségek (például helicobacter, Crohn-betegség, colitis ulcerosa), de a vas hasznosulását gátolhatja a laktózintolerancia, a bélflóra egyensúlyának felborulása hosszan tartó antibiotikumhasználatot követően, a bélrendszert ért különböző traumák (például fertőzések, besugárzások vagy műtétek következtében), bizonyos epe- és hasnyálmirigy-betegségek vagy daganatok is. Éppen ezért nagyobb mértékű vashiány, vaspótlás ellenére fennálló vashiány esetén kivizsgálásra van szükség a pontos okok felderítése, majd azok kezelése érdekében.
Vérszegénység
Mivel az emberi szervezetben a vas túlnyomórészt a vérben, a vörösvértestek hemoglobinjában található, ezért nagyobb vérveszteség szintén kiválthat vashiányt. Ez nők esetében előfordulhat akár erősebb, elhúzódó menstruáció esetén is, de okozhatja vérző aranyér, különböző gyomor- és bélvérzések, balesetek, műtétek, valamint daganatok is. A szervezet belső vérzései nem minden esetben látványosak: a krónikus, lappangó változatok gyakran csak vizelet- vagy székletvizsgálat során mutathatók ki. Látványosabb tüneteket okozhatnak azonban azok a vérképzési zavarok, amelyek során eleve kevesebb vörösvértest képződik (például veseelégtelenség során), valamint a fokozott vörösvértest-pusztulás (például lupus esetében) vagy -lebontás (hemolízis) is. Hosszú időn keresztül fennálló betegségek szintén kiválthatják: ilyenek a szervezetben gyulladásos reakciót okozó kórképek (például a rheumatoid arthritis), valamint krónikus fertőzések, vagy a májzsugorodás.
Célirányos kezelés és vaspótlás
A betegségek által kiváltott vérszegénység kezelése mindig a kiváltó októl függ: míg aranyérnél gyakran a műtéti megoldások hoznak csak eredményt, addig lisztérzékenység esetén például az életre szóló gluténmentes diéta jelenti az egyetlen terápiát. Az adott kórkép célirányos kezelése mellett azonban a már kialakult vashiányt is mielőbb meg kell szüntetni. Ez természetesen akkor is fontos, ha az állapotot nem valamilyen betegség, hanem egy élethelyzetből vagy életszakaszból adódó megnövekedett vasszükséglet idézi elő.
Ez is érdekelhet
Amennyiben ehhez a vasban dús táplálékok – például vörös húsok, halak, tojás, hüvelyesek, zöldlevelesek, mák, mogyoró, kakaó – rendszeres fogyasztása nem elegendő, indokolt lehet a szájon át szedhető vaskészítmények használata. Ehhez a patikában vény nélkül is elérhetőek olyan magas vastartalmú vaspótlók, amelyek a túladagolás veszélye nélkül, biztonságosan adagolhatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
