A legnagyobb veszélye ezeknek a betegségeknek, hogy az emberek viszonylag hosszú ideig élhetnek ezekkel anélkül, hogy tudnának erről, éppen ezért a kezelésükkel sem foglalkoznak. Ha pedig nincs megfelelő terápia, akkor a sejtjeink egyre rosszabb és rosszabb állapotba kerülhetnek, és ennek visszafordíthatatlan következményei is lehetnek.
A magas vérnyomás egyes felmérések szerint a felnőttek akár 20-30 százalékát is érintheti, de sokkal kevesebben tudnak róla, és még kevesebben teszik meg a szükséges lépéseket a vérnyomásuk szinten tartásáért. A betegség kialakulásában szerepet játszik a stressz, a dohányzás, a sóban dús étrend, a túlzott alkoholfogyasztás és az ülő életmód. A magas vérnyomásnak nem nagyon vannak tünetei, a fejfájások, az orrvérzés vagy a kifulladás általában csak extrém magas értékeknél jelentkeznek. A magas vérnyomás megállapításának egyedüli módja az, ha rendszeresen mérjük, ellenőrizzük a vérnyomást.
Az artériákat érintő egyik súlyos betegség, az érszűkület sem okoz látványos tüneteket: az úgynevezett plakkok hosszú idő alatt tapadhatnak meg az erek falán, és idővel olyan mértékben akadályozhatják a vér áramlását, hogy az nem képes elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a sejtekhez. Ezt gyakran csak akkor veszik észre, amikor már a szív egészsége van veszélyben, és bekövetkezik a szívroham. Az érszűkület kialakulásában nagy szerepe van a túlsúlynak, a dohányzásnak és az ülő életmódnak, de genetikai okok is állhatnak a hátterében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Súlyos betegségek tüneteit sokszor észre sem vesszük A zsírmájnak nevezett betegségnél a máj nem képes megfelelően ellátni a feladatait, így abban felhalmozódhatnak a zsírok. Ez főként (de nem kizárólag) a nagyivókat, alkoholistákat érintheti, és idővel a máj gyulladását, a szöveteinek sérülését, hegesedését okozhatja. A korai időszakban nem jár tünetekkel, de később hasi fájdalmakat, fáradékonyságot, étvágytalanságot okozhat. A máj elzsírosodása vérvizsgálattal, illetve ultrahangos vizsgálattal deríthető ki.
A csontritkulás az idősebb nők nagy százalékát érintheti, de a fiatalabb korosztály sincs teljes biztonságban, és sokszor csak nagyon előrehaladott állapotában diagnosztizálják azt, amikor a csont denzitásának, "tömörségének" visszaállítására már nem nagyon van esély. Korai szakaszában azonban nehezebb felismerni. Később a tünetek között találhatjuk a fájdalmas és nehezen gyógyuló csonttöréseket, a magasság csökkenését, a hátfájást, a görnyedt tartást. A betegség úgynevezett csontdenzitás-méréssel kideríthető, megfelelő, D-vitaminban és kalciumban gazdag étrenddel és rendszeres mozgással megelőzhető.
Sajnos, bizonyos daganatos betegségeket is csak késői szakaszában fedeznek fel, amikor a gyógyulás esélyei már jóval rosszabbak. Tünetek nélkül jár például a vastagbéldaganat vagy a méhnyakrák, illetve a tüneteik gyakran más betegségekkel is összetéveszthetőek: az előbbinél emésztési problémák, puffadás, hasfájás vagy fogyás jelentkezhet, az utóbbinál pedig fájdalmas közösülés vagy éppen pecsételő vérzés. A szűrővizsgálatok során azonban a daganatos betegségek 80-90 százalékát felfedezik, így ezekről semmiképpen nem szabad elfeledkezni, különösen, ha tudjuk, hogy a rizikócsoportba tartozunk.
