Negyven éves korban három férfiból kettőnek, a nőknél pedig minden másodiknak van esélye arra, hogy hátralévő életében valamilyen szív- és érrendszeri kórban betegedjen meg: ez általános adatnak tekinthető. Magyarországon a helyzet még rosszabb: itthon a születéskor várható élettartam férfiaknál nyolc, nőknél hat évvel marad el az európai értéktől, és az évi körülbelül 130 ezer haláleset felét okozzák a keringési rendszer zavarai. Döbbenetes tény, hogy hazánkban minden nyolcadik percben meghal valaki kardiovaszkuláris betegség miatt. Ezekben a kórképekben nagy súlya van a kockázati tényezőknek: ezek egyrészt biológiailag meghatározottak, másrészt az életmóddal függnek össze.
Teszünk is érte
Örökölhetjük a magas vérnyomásra, a magas koleszterin, illetve vércukorszintre való hajlamot, valamint a túlsúly, illetve annak veszélyes formája, a hasi elhízás is családi vonás lehet. Szintén jelentős rizikót jelent a cukorbetegség is.
Mi magunk az életmódunkkal ronthatunk az ereink helyzetén a dohányzással, a mozgásszegény életmóddal, az egészségtelen étrenddel, a túlzott alkoholfogyasztással és a mindennapi stresszel. Az életkorral együtt növekszik a szívbetegség kialakulásának kockázata, és ez mindkét nemre jellemző. S bár a férfiak egy ideig nagyobb veszélyben vannak, a nők a menopauza idején behozzák a lemaradást.
A leggyakoribb érgondok
A szívet és az érrendszer érintő gondok közül a legtöbb problémát a szívkoszorúér-betegség és a hipertónia okozza. Ez utóbbival kapcsolatban meglehetősen szomorú az az adat, hogy a magas vérnyomásban szenvedők mintegy kétharmadának – ez körülbelül egymillió embert jelent - nem megfelelően ellenőrzött és beállított a vérnyomása, vagyis meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Ráadásul sokan nem is tudnak róla, hogy gond van a vérnyomásukkal: alattomos a betegség, mert sokszor panasz nélküli, és csak a visszafordíthatatlan szövődmények okozta tünetek késztetik a pácienst az orvos felkeresésére. Az éveken át fennálló, nem kezelt hipertónia elváltozásokat okoz az érrendszerben, amelyek egyik leggyakoribb megjelenési formája az érelmeszesedés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
És ez az állapot az, ami végső soron az érintett ér elzáródásához, ezen keresztül pedig szívizomelhaláshoz, infarktushoz vezethet. Koszorúér-betegségre hívhatja fel a figyelmet a terhelésre – például lépcsőn járáskor, futáskor - jelentkező mellkasi fájdalom, szívritmuszavar , nehézlégzés.
A nők sem védettek
Manapság a nők infarktusa is egyre gyakoribbá válik, és már nem csak a változókor után fenyegeti őket, hanem a fiatalabbaknál is előfordulhat. Ennek okát az életmódváltozásokban látják a szakemberek. A női infarktus többször jelentkezik atípusos panaszokkal, mint a férfiaknál. A nőknél a mellkasi fájdalom sokszor eltér a szokottól: lehet görcsös, tompa, nyomó, de szorító is. Jelentkezhet a toroktájon, de szívtájon is, vagy a szegycsont mögött. Nőknél is kísérheti a fájdalmat nehézlégzés, gyengeség, verejtékezés, vagy ritmuszavar.
A szívinfarktust okozó koszorúér-elzáródás bekövetkezése után minden percben nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma, ezért nélkülözhetetlen a beteg gyors és szakszerű kezelése.
Legjobban: