A tűzoltás veszélyes hivatás: a tűzoltó súlyos égési sérüléseket szenvedhet, füstmérgezés okozhatja halálát, elfogyhat a palackból az oxigén.
Ráadásul ennek a pályának a baleseti kockázata sem kicsi, mert bevetéskor nehéz felszereléssel, szinte lehetetlen körülmények között kell megközelíteni a tüzet, sokszor magas létráról, lángok között.
Egy amerikai tanulmányban Stefanos N. Kales (Cambridge Health Alliance, Cambridge, MA) és munkatársai átnézték tíz év adatait, melyben az Egyesült Államokban a tűzoltók halálozását elemezték. Az USA területén mintegy 1.1 millió tűzoltót tartanak nyilván, akik 30 százaléka hivatásos, a többi önkéntesen teljesít szolgálatot, főleg kis, vidéki közösségekben. A kutatók kihagyták a 2001. év tragédiáját, amikor New York-ban 337 tűzoltó halt meg szeptember 11-én, a World Trade Center ellen elkövetett terrorista támadásban. Egyébként a vizsgált évtizedben a tűzoltó közösségek tagjai között átlag évi 100 halálesettel kellett számolni.
Az adatok elemzése megerősítette azt a már korábban is sejtett, meglepő összefüggést, hogy munkájuk közben a tűzoltók közül többen fejezik be életüket szív- és érrendszeri katasztrófa következtében, mint égési sérülés vagy füstmérgezés miatt. A szolgálatban lévő rendőrök között a szív- és érrendszeri okok 22 százalékban vezetnek halálhoz, a mentősök munka közben bekövetkező halálozásának 11 százaléka kardiovaszkuláris, ezzel szemben a tűzoltók között, munkaidőben, a halált valamilyen szív-érrendszeri esemény okozza 45 százalékban.
A fokozott kardiovaszkuláris kockázat csak a bevetésre igaz: a tűzoltók általános kockázata a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából nem nagyobb, mint a társadalom területén általában. A rizikó fokozódása egyértelműen a tűzoltás időszakára vonatkozik. A kutatók az adatok igen részletes tanulmányozása alapján megállapították, hogy szív- és érrendszeri katasztrófák kockázata a tűzoltóknál a tényleges, aktív riasztással kapcsolatos időszakban növekszik.
A kardiológiai halálozás az összhalálozás 32.1 százalékában a tényleges tűzoltás időszakában következett be, 13.4 százalékban riadó közben, 17.4 százalékban akkor, amikor a legénység visszatért a riasztásból és 15.4 százalékban nem a tűzoltással kapcsolatos feladatok végrehajtásának idején. Ha az utóbbi, várakozási időszakhoz hasonlították, a koszorúér-betegség okozta halálozás rizikója tényleges tűzoltás közben 12.1-13.6-szor nagyobbnak bizonyult, 2.8-14.1-szer nőtt riasztás közben, 2.2-10.5-ször volt nagyobb a bevetésből visszatérés idején.
Prof. Kales és munkacsoportjának következtetése szerint a tűzoltók szív- és érrendszeri halálozásának kockázata tényleges munkájuk közben jelentősen növekszik a várakozási és pihenő időben észlelthez képest. Az amerikai tűzoltók adatainak elemzése szerint a tűz oltása a kardiovaszkuláris mortalitás szempontjából is a legveszélyesebb időszak: a szívroham okozta halálozás esélye a tűzoltóállomáson töltött várakozási időhöz képest tízszer-százszor nagyobb lesz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
És a magyar tűzoltók? Pesti akasztófahumor szerint a hazai tűzoltók akkor kapnak halálos szívinfarktust, amikor oltás közben bekövetkező baleset miatt a mentő beviszi őket a kórházba és ott derül ki, hogy a tűzvészhez nem vittek magukkal háromszáz forintot vizitdíjra...
Ez is érdekelhet
(Forrás: New Engl.J.Med. 2007, 356:107-1216, March 22, Number 12)
