A hálapénzről rengetegszer elmondták már, hogy bérfeszültséget okoz az orvosok között, felesleges vizsgálatokkal terheli az egészségügyet, hogy extrém esetben sürgős műtéteket is elhalasztanak a fizető betegek miatt. Arról is sokszor lehet hallani, hogy a hálapénz miatt a kezdő orvosok nem tudják begyakorolni a bonyolultabb műtéteket, mert a "jól fizető" operációkat idősebb kollégáik megtartják maguknak. A betegek mégis adják a hálapénzt, mert még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy az orvos kezébe csúsztatott borítékkal saját ellátásuk minőségét rontják.
A hálapénz bérfeszültséget generáló hatását könnyű megérteni egy nők százezreit érintő példán keresztül. Életük során a magyar nők többször is átesnek emlőrákszűrésen . A 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak beutalót a vizsgálatra, de bizonyos esetekben már 30 éves korban ajánlott eljárni szűrésre. A leletekkel foglalkozó radiológus havonta több száz emlőfelvételt néz végig. Felelőssége óriási, hiszen ha elvét egy tumorgyanús esetet, akkor a következő szűrésnél már lehet, hogy előrehaladott stádiumban lévő rákkal fog visszatérni a beteg. A betegek azonban nem találkoznak a radiológussal, ezért eszükbe sem jut, hogy pénzt adjanak az orvosnak.
Nem úgy, ha végül műtétre kerül a sor. Szinte evidens, hogy az operációt végző orvosnak fizetnek, pedig nem egyedül dolgozik a műtőben. Rajta kívül van egy műtősnő, egy műtősfiú, egy altatóorvos, az altatóorvos asszisztense és az operáló sebész asszisztense is. Tegyük fel, hogy az aneszteziológus is kap valamennyit. Valószínűleg sokkal kevesebbet, mint amennyit a sebész, miközben a felelőssége korántsem kisebb. Másrészt a műtéthez kellenek laborvizsgálatok és vércsoportlelet is, ezek nélkül el sem kezdődhet a beavatkozás. A végső szövettani diagnózist pedig a patológus írja le. A radiológusokhoz hasonlóan ő sem kap hálapénzt.
Ugyanez igaz a nőgyógyászatra is. A nőgyógyászati onkológiával foglalkozó orvos például látványosan rosszabbul keres, mint az ugyanolyan korú és beosztású, de csak szülészettel foglalkozó kollégája. Könnyű belátni, hogy ez milyen hatással van az utánpótlásképzésre: nem véletlen, hogy a hálapénzt tekintve éppen a hiányszakmák számítanak a legkevésbé "fertőzött" területeknek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Még súlyosabb "tünet", hogy a hálapénz miatt egyes szakorvosok ellenérdekeltek lesznek az új, korszerű technikák, módszerek átadásában. Megtörtént eset: a tehetséges sebész külföldön kitanul egy módszert, amelyet itthon aztán továbbfejleszt. Az eljárás lenyűgöző eredményeket hoz, magas sikerességi arányt és gyors gyógyulást. A technika azonban nem terjed el a magyar kórházakban, mert a beavatkozást egyedül végzi a sebész, és más nem tanulja el tőle a szakmai fogásokat. A várólista elképesztően hosszú, az ország minden pontjáról járnak hozzá a százezreket fizető betegek. Akik viszont nem tudnak fizetni, azoknak marad az alacsonyabb hatásfokú és több mellékhatással járó beavatkozás. E példa is mutatja, a paraszolvencia durván torzítja az egyenlő hozzáférést is az egészségügyi ellátáshoz.
Ez is érdekelhet
Forrás: hvg.hu
