A Föld lakosságának egyharmada szenved vashiánytól, amely ha tartósan fennáll, vashiányos vérszegénységhez vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ népességének 24,8 százaléka, azaz több mint másfél milliárd ember él vérszegénységgel.
A vas elengedhetetlen az emberi szervezet működéséhez. Fontos szerepe van a DNS-szintézisben, az agyfejlődésben, sejtszintű energiatermelő folyamatainkban, enzim- és immunrendszerünk működésében, idegrendszeri folyamatainkban, szív- és vázizomzatunk oxigénellátásában, valamint alapvető építőköve a vérben található hemoglobinnak, amely az oxigént szállítja a sejtekhez. Vashiányos állapotban ezért romlik az általános egészségi állapot, rosszabb a közérzet, valamint könnyebben betegszünk meg. Kiújulhat valamely korábbi betegség, a krónikus betegségben szenvedőknél további hanyatlás következhet be, súlyosabb esetben pedig vashiányos vérszegénység alakul ki.
A vashiány tünetei
Ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, először az úgynevezett vasraktárakból használjuk fel a tartalékot. Ám miután ezek a vasraktárak is kimerültek, megjelennek a vashiány okozta panaszok. A vashiány felismerését megnehezíti, hogy tünetei egyéb betegségekhez, hiányállapothoz ugyanúgy társíthatók. A problémára az alábbiak hívhatják fel a figyelmet:
- fáradtság
- kimerültség
- koncentrációzavar
- ingerlékenység
- sápadtság
- fejfájás
- körömelváltozások
- hajhullás
- szokatlan dolgok, például jég, mész vagy föld kívánása és evése
- súlyos esetben vashiányos vérszegénység.
Szükség esetén a vasat pótolni kell
Mivel testünk nem képes vasat termelni, így ehhez a létfontosságú elemhez külső forrásból kell hozzájutnunk. A táplálkozással bevitt vas mennyisége azonban nem mindig képes fedezni a szervezet szükségletét. A zöldségekben fellelhető vasból például nagyon kevés tud felszívódni, ennél jóval többet tudunk bevinni húsok, belsőségek fogyasztásával. Az úgynevezett fehér húsokhoz képest (baromfi, hal) több vasat tartalmaznak a vörös húsok, illetve a belsőségek (például a máj). Ezzel együtt sok esetben az étkezéssel nem tudjuk megelőzni a vashiány kialakulását, illetve a már meglévő vashiányt aligha lehet megszüntetni pusztán élelmiszerekkel. Fontos, hogy gondoljunk a vashiányra: előzzük meg, ismerjük fel, és ha már érintettek vagyunk, kérjük ki orvosunk tanácsát, és kövessük az általa előírt terápiát.
Ez is érdekelhet
A vashiány szempontjából veszélyeztetett csoportok:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- várandós kismamák
- fogamzóképes korú nők (különösen, ha erős a menstruációs vérzésük)
- aktív sportolók
- vegán vagy vegetáriánus étrendet követők
- akik nem esznek vörös húst
- akiket komolyabb vérveszteség ért
- krónikus betegségben (szívelégtelenség, gyulladásos és autoimmun betegségek) szenvedők
- rendszeresen gyógyszereket szedők
- idősek, akiknél a vasfelszívódás kevésbé hatékony.
