A módszert "rapid lízis"-nek nevezik, lényege, hogy képalkotó vizsgálat ellenőrzése mellett a vérröghöz egy katétert vezetnek be, amelyen keresztül vérrögoldó gyógyszert fecskendeznek a vénába, majd a vérrrög maradványait vákuummal kiszippantják.
Mélyvénás trombózisnál a vérrögök a keringés lelassulása miatt keletkeznek, a vér pang a vénákban. Jóllehet bármely életkorban előfordulhat, a kockázat a 60 év feletti betegeknél a legmagasabb. A rákos betegeknél, műtét után, baleseti sérülteknél, hosszabb mozdulatlanságra kényszerülteknél , terheseknél, súlyosabb visszér esetén és elhízottaknál a kockázat fokozott.
A lábszár vagy a comb véna vérrög képződése során leszakadhat, és a tüdő ereibe juthat, ahol akár életveszélyes állapot, tüdőembólia alakulhat ki. A mélyvénás trombózist "turistaosztály-szindrómának" is nevezik, mivel számos esetben a hosszú repülőút alatt jön létre az utasoknál.
A hagyományos kezelés véralvadásgátlók adása, mellyel megelőzhető az új rögök kialakulása, és a már meglevők növekedése. A már meglevő vérrögök egy része magától is feloldódik, a nagyobb rögök azonban nem, idővel kialakulhat a vénák elzáródása, hegesedése, poszttrombotikus szindróma, mely krónikus alsó végtag fájdalommal és duzzanattal, lábszárfekély kialakulásával járhat.
Dr Mark J. Garcia wilmingtoni radiológus és munkatársai kipróbálták a "rapid lízis" nevű technikát, 102, átlagosan 47 éves férfit és nőt vontak be a vizsgálatba, valamennyinek súlyos mélyvénás trombózisa volt.
Ez is érdekelhet
A kutatók egy éven át követték a betegeket, és azt tapasztalták, hogy több mint 50 %-uknál teljesen helyreállt a vérkeringés. Megállapították, hogy az új technika alkalmazása legnagyobb és legnehezebben megközelíthető vérrögök esetében is biztonságos, és így jelentős előrelépés a mélyvénás trombózis kezelésében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
