A vashiányos állapotot inkább a nőkhöz, mint a férfiakhoz kötjük. Nem is ok nélkül, hiszen a vashiányos vérszegénységben szenvedők túlnyomó többsége - 75-80 százaléka - nő. Ugyanakkor más társadalmi csoportok is veszélyeztetettek lehetnek, akik körében az átlagnál nagyobb a vashiányos állapot kialakulásának esélye. Például a vegánok, a vegetáriánusok, a diétázók nem annyira érezhetik magukat biztonságban, hiszen a növényi alapú étrend mellett kevésbé szívódik fel, hasznosul optimálisan a vastartalom, dacára a gazdag vastartalmú növények, csonthéjas gyümölcsök gyakori fogyasztásának. Más-más okokból, de a csecsemőknek és a kisgyerekeknek is fokozott vaspótlásra van szükségük. Az időseknek - legyenek férfiak vagy nők - szintén nem szabad elhanyagolni a vastartalékok normális szinten tartását, különösen, ha komolyabb betegséggel küzdenek, mint például krónikus túlsúly vagy súlyos ízületi gyulladás. És természetesen az aktív sportolóknak, az erős fizikai munkát végzőknek és bizonyos gyógyszereket szedőknek is oda kell figyelniük a vaspótlásra. Vegyük sorra a leginkább érintetteket!
A nők
Hiányállapot alatt azt értjük, amikor a szervezet vastartalma alacsonyabb a normálisnál. Ilyenkor a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelő a vas felszívódása, esetleg megnő a szervezet vasigénye, vagy a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be. A női szervezet sajátosságai miatt a serdülőkortól a változókorig több vasra van szüksége a nőknek, mint amennyit étrend alapján képesek hasznosítani. Így a vashiány a női életciklus valamennyi fázisát érinti kisebb-nagyobb mértékben. Különösen a kamaszlányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők kitettek a vashiányos állapotnak. A középkorban jól ismert betegség volt a szűzlány-kór, vagy más néven zöld betegség. Ez elsősorban fiatal lányokat érintett, a levertség mellett furcsa, zöldes színezetet adva bőrüknek.
Csecsemők és kisgyerekek
Az újszülöttben található vasmennyiség négyötöde a terhesség harmadik trimeszterében raktározódik a magzatban. Mivel a magzat az anyától vonja el a szükséges mennyiséget, az újszülötteknél fellépő vashiány oka az, hogy az anya is vashiányos volt a terhessége alatt. Egyébként a születéskori vaskészlet gond nélkül fedezi 4-6 hónapig a vasszükségletet, függetlenül a táplálás módjától. Ugyanakkor a baba féléves korától jelentősen megnő az a vasmennyiség, amit a táplálékkal kell a szervezetbe juttatni. A kisgyermekeknek napi 8 milligramm vas szükséges az egészséges fejlődéshez, ám egy felmérés szerint Magyarországon ezt csak a gyermekek kétharmada kapja meg. A vashiányos étrend következménye a figyelemzavar, a fáradékonyság, sőt, egyfajta szellemi elmaradottság is lehet.
Az idősek
Időseknél általában azért alakul ki a vashiány, mert ebben a korban a vasfelszívódás már kevésbé hatékony. Vagy olyan betegséggel küzdenek, amelynek egyik következménye a krónikus vasvesztés, vérszegénység. Például a gyomornyálkahártya - megbetegedése miatt - nem tud B12-vitamint termelni, ami nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez. Az időskori vashiány kialakulhat inkább idősekre jellemző ízületi gyulladásos betegségek, máj- és vesebetegségek, különböző anyagcsere-betegségek, mint például időskori cukorbetegség esetén is.
A vegetáriánusok
A bevezetőben említett vegánok és vegetáriánusok esetében azért alakulhat ki nagyobb eséllyel a vashiányos állapot, mert nem esznek húst, csupán a növényekben, gyümölcsökben, gabonában lévő, ám azokból nehezebben hasznosuló vasat tudják bevinni a szervezetükbe. Ha egyéb módon nem pótolják a vasat, vashiányuk vérszegénységig fokozódhat. Ez nem azt jelenti, hogy minden vegán előbb-utóbb vashiányos lesz, hanem inkább azt, hogy nekik különösen oda kel figyelniük szervezetük vaspótlására.
Ez is érdekelhet
Aktív sportolók
A rendszeresen sportolók vagy nehéz fizikai munkát végzők is veszélyben lehetnek, amennyiben az izomerő kifejtésekor gyorsan lemerült vastartalékaikat nem pótolják. Vagy akik rendszeresen szednek különböző gyógyszereket. Csökkentik a vas felszívódását a refluxra szedett egyes gyógyszerek vagy a kalciumtabletta is. Illetve bármilyen jelentős vérvesztés, vagy akár krónikus, hosszan tartó vérezgetés is vashiányos vérszegénységhez vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
