A szervezet képes bizonyos mennyiségű vas tárolására, előállítani azonban nem tudja ezt a létfontosságú nyomelemet, ezért a beviteléről megfelelő táplálkozással kell gondoskodnunk. Elégtelen vasbevitel esetén a szervezet vasraktárai előbb-utóbb kiürülnek: ilyenkor alakul ki a vashiány. Ez a leggyakoribb hiánybetegségnek számít a fejlett országokban. Noha a közvélekedés elsősorban a nőkhöz köti a vashiányt a menstruációs vérvesztés miatt, nemüktől függetlenül a gyermekek, az intenzíven sportolók, a nehéz fizikai munkát végzők és a diétázók egy része is kockázati csoportnak számít. Lássuk, miért!
A vas legfontosabb feladata az oxigén és a szén-dioxid szállítása, és az izomsejtek anyagcsere-folyamataiban is jelentős szerepet tölt be. Kemény fizikai munka, amatőr vagy profi sport mellett megnő a szervezet vasigénye. Ennek oka, hogy az izmok oxigénellátását biztosító fehérjére (mioglobin) intenzív terhelés esetén még nagyobb szükség van. Az izmok működéséhez, összehúzódásához oxigén szükséges, és a sporttal kifejlesztett izomtömeg oxigénnel való ellátásához több és jó minőségű, azaz vastartalmú hemoglobinban gazdag vörösvértest kell. Vas hiányában viszont csökken a vörösvérsejtképzés, ami sportolóknál a koncentráció és a sportteljesítmény romlásához vezet: romlik az állóképesség, gyengül az izomerő. Gyakran érezhetjük ilyenkor, hogy minél többet sportolunk, annál fáradtabbak vagyunk.
Mit érez a sportoló?
Megfelelő vasbevitel nélkül a szervezet a vasraktárak készletét kezdi használni, ami egy idő után anémiához, vagyis a vörösvértestek számának jelentős csökkenéséhez, a vér „felhígulásához” is vezethet. Az anémia esetén a hemoglobin laboratóriumi értéke nőknél 120 gramm/liter, férfiaknál 130 gramm/liter alatt van. Laborvizsgálat nélkül ebből a sportoló azt érzékeli, hogy a sportteljesítménye kontraproduktívvá válik, a terhelhetősége pedig csökken. Nem jönnek az eredmények, a teljesítmény gyengül. Ráadásul, ha valaki aktív sport mellett csökkenti a kalóriabevitelt, vagyis diétázik, akkor még gyorsabban kiürülhetnek a vasraktárak.
Ha vashiányra gyanakszunk, például a sportban csökken az állóképességünk, érdemes laborvizsgálatot kérni. A vashiányt nem mindig könnyű felismerni, mivel olyan tüneteket idéz elő, amelyek más betegségekre is utalhatnak. Olyannyira, hogy a vashiány kizárólag kémiai úton mutatható ki. Ilyenkor ajánlott a hematokrit mellett ferritinszintet is nézetni. Utóbbi a raktárvas szintjéről ad képet, és általában vashiányos anémiában figyelhető meg a csökkenése.
Ez is érdekelhet
A vas felszívódása is számít
A problémák elkerülése miatt a megelőzés elengedhetetlen. A rendszeresen sportolóknak tisztában kell lenniük azzal, ha növelik az edzés intenzitását, ezáltal az energiaszükségletüket, akkor azzal arányosan növelniük kell a bevitt kalóriát és a vasmennyiséget is. A vegetáriánus és vegán sportolóknak is fokozottan figyelniük kell a megfelelő vastartalmú ételek fogyasztására, miután ők nem esznek állati eredetű vasat. A legjobban hasznosuló vasat márpedig állati eredetű ételekkel lehet bevinni a szervezetbe. Egy átlagos súlyú, egészséges felnőtt férfi ajánlott napi vasbevitele a táplálékkal körülbelül 8 milligramm. A termékeny korú nőknél ez mintegy 18 milligramm naponta, várandósság esetén pedig napi 30 milligramm vas bevitele ajánlott. Noha a kiegyensúlyozott, tápanyagdús étrendből a szervezet képes fedezni a (megnövekedett) tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet, megerőltető és rendszeres fizikai aktivitás mellett még így is előfordulhatnak vashiányos állapotok. Ilyenkor érdemes lehet orvossal egyeztetve megfelelő vaspótló készítményről gondoskodni. Figyeljünk továbbá arra, hogy C-vitaminból is elegendő mennyiséggel lássuk el a szervezetünket, ez a vitamin ugyanis fokozza a vas felszívódását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
