A betegség tünetmentes, és egyik pillanatról a másikra az életminőség nagyfokú romlását eredményezi.
A veseelégtelenségnek két típusát különböztetjük meg, beszélhetünk akut (heveny) és krónikus (idült) állapotról, attól függően, hogy ideiglenesen vagy visszafordíthatatlanul áll le működésük.
A 2011. május elején indult, főleg észak-németországi betegeknél észlelt hasmenés járvány szövődményeként a betegek egy részénél akut veseelégtelenség állhat elő - mondta Dr. Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, laboratórium vezetője. - A fertőzést követő Hemolitikus Urémiás Szindróma szövődmény kialakulására hazánkban is volt példa minden évben, de az érintett betegek 1-2 hónap kórházi kezelést követően teljesen meggyógyultak, maradványtünet, tartós vesekárosodás nem alakult ki.
"A vese csökkenő működésének nincs érezhető, látható tünete, és sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek. Pedig a vesebetegség időben kiszűrhető, csupán laborvizsgálatra van szükség. A veseelégtelenség korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia megelőzheti a vesekárosodás további romlását, illetve lassíthatja a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulását" – tette hozzá Fazekas Mária, a Nemzeti Vese Program szóvivője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vese elégtelen működése szinte valamennyi szerv, szervrendszer működését befolyásolja, megfelelő kezelés nélkül ez a beteg halálához vezet. A májusban indult Nemzeti Vese Program célja a lakosság tájékoztatása a vese működéséről, annak betegségeiről, és a szűrés, a prevenció hangsúlyozása.
Ez is érdekelhet
