Basalioma, spinalioma, melanóma: a bőrráknak több fajtáját különbözteti meg az orvostudomány. Az első típus szinte egyáltalán nem ad áttéteket, a második is jellemzően csak egy helyre, méghozzá a közeli nyirokcsomókba. A legritkábban kialakuló elváltozásnak a melanóma számít, hiszen a bőr rosszindulatú daganatainak mindössze 2-3 százalékát teszi ki, mégis ez a legveszélyesebb, mert a halálesetek nagy részéért tehető felelőssé. Az áttétek ugyanis nemcsak a nyirokcsomókban, hanem a belső szervekben, a májban, az agyban, a tüdőben és a csontokban is hamar megjelenhetnek. Ha korán felismerik, és kezelik, a betegek mindössze 10 százaléka veszti életét, későbbi diagnózis esetén azonban sajnos jóval magasabb ez az arány.
Mi a melanóma?
Mindenkinek tartalmaz a bőre fekete-barna festékanyagot, úgynevezett pigmentsejteket, amelyeket idegen kifejezéssel melanocitáknak nevezünk. A melanóma tulajdonképpen ezek rosszindulatú burjánzását jelenti. Bár a szakemberek szerint a kor előrehaladtával nő a kialakulásának esélye, sajnos egyre többször fedezik fel fiatalabbaknál is. Sőt, 25-30 éves nőknél kifejezetten gyakorinak számít. Ennek hátterében leginkább az ózonréteg elvékonyodása, illetve az emiatt megnövekedett káros UV-sugárzás áll, és a szoláriumhasználat is fokozott kockázatot jelent. A fénycsövek által kibocsátott sugarak dózisa ugyanis olyan mértékű, hogy 10 perc szoláriumozás akár 10 órányi napozással is felér. A melanóma ráadásul gyakorlatilag bármilyen bőrfelületen előfordulhat. Az orvosok megfigyelése alapján a férfiaknál a törzs, a fej, vagy a nyak bőrfelületén jellemző, a nőknél pedig a lábak alsó részén. A legveszélyeztetettebbek egyébként azok, akiknek a bőre és a szeme is világos tónusú, vagy éppen sok anyajeggyel rendelkeznek.
Mire figyeljünk?
Mivel az anyajegyek is pigmentsejteket tartalmazó bőrelváltozások, törvényszerű, hogy gyakran a rákos sejtek burjánzása is egy anyajegyből indul ki. Statisztikák szerint a melanóma az esetek akár felében is egy-egy elfajult anyajegy daganatos növekménye. Az esetek másik felében viszont a korábban teljesen egészséges bőrfelületen alakul ki a kór. Éppen ezért az újonnan megjelenő sötét foltokat mindig figyelemmel kell kísérni, sőt, ki kell vizsgáltatni.
A melanoma agresszív ráktípus, gyorsan ad áttétet, így kiemelten fontos, hogy időben diagnosztizálják. Nézzük, milyen tünetek utalhatnak arra, hogy valami nincs rendben.
Sajnos olyan is előfordulhat - bár csak nagyon kis százalékban -, hogy bőrszínű daganatot találnak az orvosok. A szakembereknek azért összetett a feladata, mert szabad szemmel nem feltétlenül látható, hogy egyszerű, hétköznapi anyajegyről, úgynevezett atípusos anyajegyről, vagy melanómáról van-e szó. Ezért a bőrgyógyászati nagyítóval történt vizsgálat után szövettani mintavételt is el szoktak rendelni a pontos diagnózis felállítása érdekében.
Mindenesetre több olyan tényező ismert, amelyek alapján akár a laikusban is felmerülhet a gyanú, hogy rákos megbetegedésben szenved. Éppen ezért érdemes rendszeresen önvizsgálatot is tartani, ami jó, ha a nyakunkra, a hátunkra és a fejbőrünkre is kiterjed. És hogy pontosan mit is nézzünk? Legfontosabb a sötét folt alakja. Az anyajegy határa éles, a melanómáé és az atípusos anyajegyeké viszont inkább elmosódó. Számít a foltok mennyisége is. Egy személynek általában 10-20 anyajegye szokott ugyanis lenni, de atípusos anyajegyből akár százat is összeszámolhat a testén. A melanóma ezzel szemben általában egy meghatározott területen jelenik meg. Az sem mindegy, hogy hol található. A melanóma rendszerint a közönséges anyajegyhez hasonlóan olyan területen nő, amelyet gyakran teszünk ki napsütésnek. Az atípusos anyajegyek ezzel szemben inkább a ruhával fedett testrészeken jelennek meg. A színének is ajánlatos figyelmet szentelni: a barnás árnyalatú anyajegyekkel szemben a melanóma sokszor fekete, kékes-fekete, de akár fehér, szürke, vörös, vagy rózsaszín is lehet. Intő jel az is, ha a folt gyorsan növekszik.
Hogyan kezelik?
A melanómát általában bőrgyógyász fedezi fel, a terápiába azonban sebészeket, onkológusokat is bevonnak. Az első lépés ugyanis az érintett daganat eltávolítása. Amennyiben áttéteket még nem képzett, a beteg gyógyultnak is tekinthető. Ha a nyirokcsomókban, vagy más belső szervekben találnak áttéteket, a műtéten kívül kemoterápiát, immunterápiát és szükség esetén sugárkezelést is javasolnak az orvosok. Egyelőre kísérleti stádiumban van a génterápia is, amelytől nagyon sokat várnak a szakemberek.
Megelőzhető a melanóma?
Erre a kérdésre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni, hiszen a melanóma háttérében több olyan jelenség is állhat, amelyre nem tudunk hatást gyakorolni. Ilyen például a genetika. Azaz, ha valakinek a családjában már előfordult bőrrákos megbetegedés, számolnia kell azzal, hogy nála az átlagnál nagyobb eséllyel alakulhat ki a kór. Jelentősen csökkenthetjük azonban a bőrdaganatok kockázatát, ha néhány tényezőt kiiktatunk az életünkből. A legfontosabb, hogy megvédjük bőrünket a káros sugárzástól és a leégéstől. Szakemberek szerint ugyanis egy fiatalkori hólyagos leégés akár 80 százalékkal is megnövelheti a melanóma megjelenésének esélyét. Használjunk tehát hatékony fényvédő krémeket, és ne tartózkodjunk napon a déli órákban, amikor a legerősebb az UV-sugárzás. Emellett érdemes évente legalább egyszer részt venni szűrővizsgálaton is, hiszen akár az életünket is megmentheti, ha időben fedezik fel a betegséget.
