Amikor megszületünk, bőrünk - kevés kivételtől eltekintve – szinte makulátlan. Ám az évek múlásával mind több barnás elváltozás jelenhet meg kültakarónkon. Bár számos ok kiválthatja azt, hogy az epidermiszben lévő pigmenttermelő sejtek, a melanociták természetes melanintermelése felboruljon, a leggyakoribb tényező kétség kívül a napsugárzás. Az UV-sugarak hatására már egészen fiatal korban megjelenhetnek az első foltocskák, azaz szeplők az erre hajlamosabb, világos hajú és bőrű gyermekek arcán, vállán vagy karján is. Tehát azokon a testrészeken, ahol a nap a leggyakrabban és legtovább éri őket. Ezért is nagyon fontos, hogy már a lehető legkorábban elkezdjünk gondoskodni gyermekeink bőrének fényvédelméről. Ezek a szeplők kezdetben még a téli hónapokban elhalványodhatnak, vagy teljesen el is tűnhetnek, később azonban fokozatosan sötétebbé és maradandóbbá válthatnak, ha nem óvjuk az UV-sugaraktól a bőrünket.
Így teszi tönkre a bőrünket a nap
A nap természetesen a kor előrehaladtával egyre több barnás elváltozást idézhet elő a bőrön. A szeplők mellett idővel megjelenhetnek a tejeskávé foltok és a májfoltok, amelyek szintén jellemzően az arcon, kézfejen, karon, vállakon, hát felső részén, de esetenként a lábfejeken vagy lábszárakon is kialakulhatnak, attól függően mely testrészünket érte leginkább a napsugárzás.
Mint említettük, ezek az elváltozások a fényvédelem hiányából adódhatnak, de szerencsére ártalmatlanok, nem úgy, mint például a Bowen-karcinóma, a szoláris keratózis vagy a laphámrák, amelyek jellemzően szintén barnás foltként jelentkeznek a napnak kitett bőrfelületeken. A legsúlyosabb elváltozás azonban, amelyet az UV-sugárzás okozhat, kétségkívül a melanoma , a melanocitákból kiinduló rák. A melanoma képes nagyon gyorsan áttéteket képezni, felfedezésekor pedig haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Nőknél ezért gyakoribbak a foltok
Ha a korral és napsugárzással járó hiperpigmentáció nem lenne elég, a nőknek a hormonális változások miatt kialakuló barnás foltokkal is számolniuk kell. Példának okáért a megnövekedett progeszteron- és ösztrogénszint a várandós nőknél az úgynevezett melazma, azaz "terhességi maszk" megjelenését idézheti elő, főképp az arcbőrön, a homlokon, az orcákon, az ajkak körül vagy az orr környékén. A foltok lehetnek egészen halványak, de sötétbarnák is, és az árnyalatuk az idő előrehaladtával változhat. Ha azonban valaki genetikailag hajlamos a hiperpigmentációra, annál akár a fogamzásgátlók is kiválthatják ezeket az elszíneződéseket, míg a klimax hatására a májfoltok szaporodhatnak meg.
Betegségek tünetei is lehetnek
A barnás elváltozások hátterében nem ritkán más hormonális elváltozás, például pajzsmirigy-túlműködés, diabétesz vagy mellékvese-rendellenesség áll, mint például az Addison-kór. Utóbbi a mellékvesekéreg betegsége, ami nagyon alattomosan alakul ki, és nem egyszer épp a bőrön megjelenő sötét foltok azok, melyek elárulják, hogy a szerv nem képes elegendő hormont termelni (ez befolyásolja a melanintermelést serkentő hormon termelődését is), ami pedig súlyos esetben a teljes anyagcsere összeomlásához is vezethet. A teljesség igénye nélkül jelezheti a bőr foltosodása a Cushing-kórt, a Basedow-kórt, de például bizonyos bélpolipokat is, ez utóbbiak főleg az orron és az ajkakon idéznek elő jellegzetes pigmentfoltokat.
Ez is érdekelhet
Banális okok
Sokszor a hiperpigmentáció kialakulásához nem szükséges azonban fényvédő nélküli napozás, hormonális probléma vagy egyéb betegség. Kialakulhatnak pattanások, karcolások, horzsolások, vagy például bőrgyógyászati kezelések, lézeres beavatkozások nyomán is. Ezek a hegek jellemzően a napfény hatására sötétebb árnyalatot ölthetnek, ezért különösen fontos, hogy magas faktorszámú fényvédővel óvjuk, nemcsak nyáron, de még télen is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
