Az eredmények meglepőek, ugyanis a vásárlók közel háromnegyede tisztában van azzal, hogy milyen jellemzők alapján lesz egy termékből natúrkozmetikum. A megkérdezettek között a nők és a férfiak közel azonos arányban gondolták úgy, hogy az ilyen termékek legfontosabb ismérve, hogy "nem tartalmaznak kőolajszármazékot, mesterséges színezékeket, parabéneket" valamint "kizárólag természetes eredetű anyagokból készülnek".
"Egy átlagos nő naponta több, mint 160 kozmetikai összetevővel találkozik, samponokban, tusfürdőkben, fogkrémekben - nem mindegy tehát, hogy mit kenünk magunkra. Mi úgy szoktunk fogalmazni, hogy nem kenünk semmit a bőrünkre, amit nem ennénk meg" - fogalmazott Marinova Annamária, a kutatás egyik vezetője.
Drágább, de megéri?
A vizsgálat arra is kitért, hogy milyen vélt- vagy valós hátrányok jellemezhetik a natúrkozmetikumokat. A válaszadók kifogásként elsősorban a hagyományos készítményekhez viszonyított drágaságukat említette. Ez azonban a gyártási folyamatokból és a drágább összetevőkből következik, ugyanakkor erre a piacra is igaz, hogy vannak olcsóbb és drágább termékek. A drágaságra egyébként elsősorban a 29 év alattiak és a fővárosiak panaszkodtak. A megkérdezettek mindössze 7 százaléka gondolta úgy, hogy a natúrkészítmények hatékonysága elmarad a hagyományos kozmetikumok mögött, míg két százalékuk elégedetlen az illatukkal vagy a textúrájukkal.
Marinova szerint ezeknél a termékeknél lassabban jelentkezik, ám hosszabban tapasztalható a hatás, nem érdemes azonnali eredményt várni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a natúrkozmetikumokban természetes eredetű - általában illóolajokból származó - illatanyagok vannak. Mivel az illóolajokat növényekből vonják ki, így előfordulhat, hogy ha az adott összetevő illatát nem szereti a fogyasztó, a termék illatával sem lesz elégedett.
Tarol az aloe és az E-vitamin
Kiderült az is, mely összetevőket nem tartják fontosnak a megkérdezettek. A 18-29 éveseknek az erős ránctalanító (anti-aging) hatású gránátalma - érthető módon - lényegesen kevésbé fontos.