A pigmentált rasszoknál több a vitiligós, de lehet, hogy ez csak látszólagos, hiszen az ő esetükben a fehér foltosság még jelentősebb problémát jelent.
A betegek 35-40 százalékánál családi halmozódást találunk: biztosra vehető, hogy a pigmenthiány kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak.
A betegség oka ismeretlen, de ma úgy vélik, hogy az ún. autoimmun betegségek csoportjába tartozik, vagyis ellenanyagok termelődnek a festéket termelő sejtekkel szemben, így azok beszüntetik működésüket, és egy részük elpusztul.
Sok hasonló, az utóbbi évtizedekben megszaporodó betegséggel, rendszerint pajzsmirigyproblémával, mellékvese-elégtelenséggel, cukorbajjal, rosszindulatú festékes daganattal stb. szövődik.
Bizonyos vegyi anyagok is előidézhetnek vitiligóhoz igen hasonló bőrbetegséget.
A hámszövetben ilyenkor csökken a festékképző sejtek száma, s így a képződött festék (melanin) is. A festékhiányos terület szélén esetenként sejtes beszűrődést lehet - szövettanilag - megfigyelni.
A betegség bármikor elkezdődhet, de az esetek többségében 20 éves kor előtt jelentkezik. A festékhiányos fehér foltok leginkább a fénynek és traumának kitett helyeken alakulnak ki: arcon, szem körül, kézháton, gyermekeknél térden, könyökön, nemi szerveken, csuklótájon és bokatájon. A festékhiányos foltok általában szimmetrikusan helyezkednek el. Az is előfordul, hogy a vitiligo az egész kültakarón elterjed, és csak néhány pigmentált sziget marad meg.
A foltok széle szabálytalan, helyenként ívelt, sőt összefolyóvá válhat. A foltok szélei sötétebbek, olyan, mintha a pigmentet "odasöpörték" volna. A hajban foltos őszülés fordulhat elő.
A pigmenthiányos betegség csak kozmetikai problémát okoz, azonban sok beteg nehezen viseli el ezt a szépséghibát.
A kifehéredett foltok napsütés hatására könnyen kivörösödnek, sőt hólyagosra is feléghetnek. A vitiligo lefolyása igen kiszámíthatatlan. Van, hogy hosszú ideig csak egy-két fehér folt alakul ki, de előfordul, hogy igen gyorsan elterjed a testen.
A kezelésben a legegyszerűbb a hatékony, de mellékhatást nem okozó szteroid kenőcsök helyi alkalmazása. E kezelés mellett az esetek mintegy felében visszatér a pigmentáció, ha nem is egyenletesen. Pigmentált szigetek foltokban, főleg a szőrtüszők körül alakulnak ki.
Fényérzékenyítő anyagot lehet helyileg és belsőleg is alkalmazni (megfelelő feltételek mellett) együttesen UVA (szolárium)-sugárzással. Természetesen az ép területeket fényvédővel védeni kell. Sok újabb kezelési mód közül biztatónak látszik a psoriasisban jól bevált szerek helyi alkalmazása.
A fehér foltokat színezőpúderrel, emulziókkal, korrektorral, nap nélkül barnító szerekkel lehet fedni. IX. évfolyam, 2. szám