Gyakori fejbőrviszketés, valamint a fejbőrön és a hajon megjelenő kis fehér „pelyhek”, amelyek gyakran lehullanak a vállakra is – ilyen tünetek esetén a legtöbben korpásodásra gondolnak, pedig előfordulhat, hogy a valódi ok a pikkelysömör. A két probléma valamelyest hasonló tünetekkel járhat, de kialakulásukat más magyarázza, illetve a kezelési lehetőségeik is eltérőek. A különbségek tisztázásában dr. Mona Gohara bőrgyógyász segít, akit a Good Housekeeping kérdezett.
A korpásodás
A korpásodás a fejbőr fokozott hámlással járó folyamata, és az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia (AAD) szerint az esetek többségében nem igényel orvosi kezelést. Az ugyanakkor kiemelendő, hogy a vele járó viszketés, irritáció sok kellemetlenséget okozhat az érintetteknek, emellett esztétikailag sem túl mutatósak a hajon, ruhán megjelenő elhalt hámsejtek. A korpásodás lehetséges okaival kapcsolatban dr. Gohara azt mondta, állhat a háttérben a Malassezia nevű élesztőgombafaj túlszaporodása, a fejbőr fokozott faggyútermelése, illetve túlzott szárazsága is.
A pikkelysömör
A pikkelysömör egy krónikus lefolyású, nem fertőző, immunológiai gyulladás által kiváltott bőrbetegség. Legfőbb jellemzője a bőrfelszínen megjelenő vörös, rózsaszínes (sötétebb bőr esetén lilás), ezüstösen hámló, száraz, több centiméter nagyságú bőrtünetek kialakulása. Ezek a test bármely részén, így például a fejbőrön is feltűnhetnek, amit a National Psoriasis Foundation (NPF) szerint a pikkelysömörben szenvedők 45-56 százaléka tapasztal meg. A betegek általában viszketést észlelnek, de időnként égő, fájdalmas érzés is jelentkezhet.
Hogyan tegyünk különbséget?
Dr. Gohara azt mondja, hogy a szín – a már említett vörös, rózsaszín vagy lila árnyalat – nagyon jól felismerhetővé teszi a pikkelysömört, csakúgy, mint a száraz, vastag, kiemelkedő bőrelváltozások, amelyek ezüstös színűek lehetnek. A fejbőrt érintő pikkelysömör a hajvonalon túl a homlokra és a fülek mögé is kiterjedhet, ez szintén segíti a megkülönböztetést.
Kezelési lehetőségek
Ma már számos olyan vény nélkül kapható sampon érhető el, amelyet speciálisan a korpásodás kezelésére fejlesztettek ki. Ezek jellemzően olyan összetevőket tartalmaznak, mint a szalicilsav, a cink-piriton vagy a szelén-szulfid. Amennyiben nem válnak be, érdemes receptköteles készítményeket kipróbálni, ezeket azonban csak orvos írhatja fel. Dr. Gohara arról is beszélt, hogy bizonyos alkalmakkor gombaellenes gyógyszereket, illetve gyulladáscsökkentő, helyileg ható szteroidokat is használnak a korpásodás terápiájában.
Ami a fejbőrt érintő pikkelysömört illeti, enyhe esetben érdemes először vény nélkül kapható, kifejezetten a betegség tüneteit célzó készítményekkel, például samponokkal próbálkozni; a bőrgyógyász szerint azokat a termékeket keressük, amelyek szalicilsavat vagy kőszénkátrányt tartalmaznak. A gyulladáscsökkentő, helyileg ható szteroidok alkalmazása, illetve a fényterápia szintén szóba jöhet. Amennyiben közepesen súlyosak vagy nagyon súlyosak a tünetek, és a fejbőr mellett máshol is megjelennek – vagy a fejbőrön lévő pikkelysömör másra nem reagál –, akkor szájon át szedhető, szisztémás gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek az immunsejtekben lévő molekulákat célozzák meg. Ezeknek a készítményeknek azonban lehetnek mellékhatásaik, így mindenképpen kezelőorvosunkkal együtt kell mérlegelni az előnyöket és a hátrányokat.