Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a kopaszság gyógyítható legyen. Tavaly japán, nemrégiben pedig amerikai kutatók bizonyították, hogy a kopaszság elleni harc legfontosabb tényezői az őssejtek és olyan vegyi anyagok lehetnek, amelyek e sejtek működését befolyásolják. Azaz úgy tűnik, hogy végre megfejtették, miként nőhet a tar koponyákra ismét dús lobonc.
A nyugati világban a férfiak kétharmada 35 éves korára már tapasztal valamilyen mértékű hajhullást. Ugyanez az arány 50 éves korra már 85 százalékra emelkedik. Van, aki fütyül az elvesztett tincsekre vagy a csillogó fejtetőre, de sokakat – ha bevallják, ha nem – kifejezetten zavar a kopaszodás vagy a kopaszság. Miközben ez az állapot nem befolyásolja az általános egészséget, érzelmileg megviselheti az érintetteket, ami önbizalomhiányhoz vagy akár szorongáshoz is vezethet.
A kopaszodást kísérő negatív érzések nem tekinthetők "hisztinek": ugyanúgy a mentális nehézségek közé tartoznak, mint például a testképzavar. Azaz mindenképpen jó volna, ha lenne megoldás ellene. Ám eddig egyetlen igazán hatásos terápiát sem sikerült kidolgozni, ami visszafordíthatná a kopaszodást, mert a tudomány nem tudta teljes egészében feltárni a folyamat eredetét és az azt befolyásoló tényezőket.
A japán megoldás
A tudósok régóta sejtik, hogy az őssejteknek kulcsfontosságú szerepük lehet. Egy japán tudóscsapat 2021-ben már talált egy megoldást, amely lehetőséget teremtett arra, hogy őssejtek segítségével helyreállítsák a haj növekedését. A hajhullás természetes folyamat, de minden hajszálat egy újnak kellene pótolnia.
A kutatók őssejtekkel olyan hajhagymákat hoztak létre, amelyek képesek visszanöveszteni a hajat, miután az kihullott. A tokiói RIKEN biodinamikai kutatóközpont tudósai a Nature Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmányukban részletesen ismertetik az őssejtekkel elért eredményeiket – emlősökön.
Egerekből szőr- és bajuszsejteket vettek, majd más összetevőkkel együtt laboratóriumban tenyésztették őket. Összesen 220 kombinációt használtak, és azt találták, hogy egy bizonyos kollagén öt faktorral párosítva (NFFSE médium) a legrövidebb idő alatt a legnagyobb arányú őssejt-szaporodáshoz vezet. A RIKEN csapata szerint a sikeres hajregeneráló kezelésnek, amely gyógyíthatja a kopaszságot, olyan hajat kell "termelnie", ami újrahasznosul. Ez azt jelenti, hogy a haj a természetes hullás után újra ki tud nőni.
Ezért a kutatók kombinálták a biotechnológiával előállított hajhagyma őssejteket az NFFSE közeggel, valamint egy olyan közeggel, amelyből hiányzott az egyik összetevő. Három hétig figyelték a regenerált hajat, és felfedezték, hogy az NFFSE közeg lehetővé tette a szőrtüszők számára, hogy legalább három cikluson keresztül normális hajtermelést folytassanak. A hiányos közeg közel sem volt ilyen hatékony, a tüszők 79 százaléka csak egy hajciklust produkált. Azt is megfigyelték, hogy az NFFSE közegben tenyésztett sejtek felszínén egy specifikus marker kedvez a hajciklusoknak. „A tüszők majdnem 80 százaléka hajciklust produkált, amikor az Itgβ5-öt is bioenergetikusan bevittük a szőrtüszőcsírába. Ezzel szemben csak 13 százalék ért el a három ciklust, amikor az az Itgβ5 nem volt jelen” – idézte a RIKEN közleménye a tanulmány egyik szerzőjét, Makoto Takeót.
„A tenyésztési rendszerünk segíthet abban, hogy a hajhagyma regenerációs terápia a közeljövőben valósággá váljon” – mondta Takashi Tsuji, a tanulmány vezető szerzője a BGR beszámolója szerint.
Mit üzennek a jelzősejtek?
Nyár elején a Developmental Cell folyóirat online kiadásában közzétett tanulmány meghatározta azt a pontos mechanizmust is, amellyel a dermális papillasejtek – az összes szőrtüsző alján megtalálható speciális jelképző fibroblasztok – elősegítik a hajnövekedés beindulását.
Az eddig sem volt titok, hogy a dermális papillasejtek kulcsszerepet játszanak a szőrnövekedés szabályozásában, az aktiváló molekulák genetikai alapjait azonban homály fedi. Azt már kiderítették, hogy az androgenetikus alopeciában szenvedő betegeknél a dermális papillasejtek hibásan működnek, ami nagymértékben csökkenti az általában bőséges termelődő aktiváló molekulák mennyiségét.
„A szőrtüsző életciklusának különböző időpontjaiban ugyanazok a dermális papillasejtek olyan jeleket küldhetnek, amelyek vagy nyugalmi állapotban tartják a tüszőket, vagy új szőrnövekedést indítanak el. Kiderítettük, hogy a SCUBE3 jelzőmolekula, amelyet a dermális papillasejtek természetesen termelnek, az a hírvivő, amely a szomszédos szőrtüsző őssejtjeinek „üzen” az osztódás megkezdésére, ami új szőrnövekedés kezdetét jelzi” – idézte az egyetem híroldala Maksim Plikust, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) fejlődés- és sejtbiológia professzorát, a tanulmány vezető szerzőjét.
Az egyetemen folytatott kísérletek elvi bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a SCUBE3 vagy az abból származó molekulák ígéretes gyógymód alapját képezheti. De úgy néz ki, hogy van még másik vegyület is, amely beleszól a kopaszság elleni harcba. Sőt, talán ez lehet a legfontosabb.
TGF-béta: élet vagy halál ura
„A sci-fi-kben, amikor a szereplők gyorsan felgyógyulnak sérüléseikből, az az elképzelés jelenik meg, hogy ezt az őssejtek teszik lehetővé. Az új kutatásunk közelebb visz bennünket az őssejtek viselkedésének megértéséhez, ahhoz, hogy irányítani tudjuk azt, és elősegíthessük a sebgyógyulást” – mondta Qixuan Wang, a Kaliforniai Egyetem matematikai biológusa, a hajregenerációról szóló tanulmány társszerzője az egyetem híroldalának.
A máj vagy a gyomorszövetek például akkor regenerálódnak, ha valamilyen sérülés, seb keletkezik rajtuk. A szőrtüszővel azonban egészen más a helyzet: automatikusan és rendszeresen regenerálódik, sérülés nélkül is. A Biophysical Journal című folyóiratban megjelent kutatásból az is kiderül, hogy a tudósok felfedezték: egy speciális fehérje, a TGF-béta hogyan szabályozza azt a folyamatot, amelynek során a szőrtüszőkben lévő sejtek, köztük az őssejtek osztódnak és új sejteket képeznek, vagy saját halálukat irányítják, ami végül a szőrtüsző pusztulásához vezet.
„A TGF-bétának két, egymásal ellentétes szerepe van. Segít aktiválni néhány szőrtüszősejtet, hogy új életet vigyenek a szőrtüszőbe, később pedig segít az apoptózis, a sejthalál folyamatának irányításában is” – mondta Wang. Mint sok vegyi anyag esetében, itt is a mennyiség a döntő az eredmény szempontjából. Ha a sejt bizonyos mennyiségű TGF-bétát termel, az aktiválja a sejtosztódást. Ha pedig túl sok keletkezik belőle, az apoptózist okoz.
Senki sem teljesen biztos abban, hogy a szőrtüszők miért ölik meg magukat. Egyes feltételezések szerint ez egy öröklött tulajdonság, amely a szőrzetet – a forró nyári hőmérséklet átvészelése vagy az álcázás érdekében – levedlő állatoktól származik.
Ha a kutatók pontosabban meg tudják határozni, hogy a TGF-béta hogyan aktiválja a sejtosztódást, és hogyan kommunikál a kémiai anyag más fontos génekkel, akkor lehetségessé válhat a tüsző őssejtjeinek aktiválása és a hajnövekedés serkentése. Mivel az ember is szőrös, a tökéletes sebgyógyuláshoz a szőrtüszők regenerálódására lenne szükség. Ha a TGF-béta szintjét pontosabban lehetne szabályozni, akkor egy napon az emberek millióinak kellemetlenséget okozó kopaszságot is meg lehetne gyógyítani, és akár a sebgyógyulás is felgyorsítható volna – írta a kutatást kommentálva a SciTechDaily tudományos hírportál.