„Várhatóan minden országban emelkedni fog a diabéteszes betegek száma 2050-ig. Azokban a régiókban, ahol a legsúlyosabb mértékű emelkedésre van kilátás – beleértve Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és a csendes-óceáni szigetországokat – akár minden ötödik embert is érinthet a betegség 2050-ben, amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak. Az idősebb felnőttek körében ezekben a régiókban még magasabb lehet a cukorbetegség előfordulása” – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Lauryn Staffod és Liane Ong, a Washingtoni Egyetem két kutatója, a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzői.
Elemzésük egy szélesebb körű globális egészségügyi kutatássorozat része, amely több száz betegség, sérülés és egészségügyi kockázati tényező hatásait hivatott részletesen felmérni. Ezúttal a kutatók több mint 27 ezer adatforrásból dolgozva becsülték meg a diabétesz, illetve szövődményei elterjedtségét, valamint a betegséghez köthető halálozások számát összesen 204 országra vonatkozóan az 1990 és 2021 közötti időszakból. Az így kapott eredmények tükrében aztán modellezéssel készítettek előrejelzést az elkövetkező közel három évtizedre. Így jutottak arra a következtetésre, hogy az anyagcserezavar világszerte drasztikusan több embert érint majd az évszázad közepén, mint ma.
Az elöregedés és az elhízás is fokozza a veszélyt
Érdemes megemlíteni, hogy a cukorbetegségnek több típusa ismert. A két legelterjedtebb, az 1-es és a 2-es típus egyaránt magas vércukorszinttel jellemezhető, a problémát kiváltó folyamatok viszont igencsak eltérnek a két esetben. A 2-es típusú diabétesz nagyrészt megelőzhető betegség, amely során egyre súlyosbodó inzulinrezisztencia okozza a bajt, és amelyet általában felnőtteknél diagnosztizálnak. Az 1-es típusú diabétesz ezzel szemben egy autoimmun betegség, amely során a szervezet nem képes elegendő inzulint termelni. Ez utóbbi többnyire gyermekkorban alakul ki.
„Az új esetek zöme a következő három évtizedben valószínűsíthetően 2-es típusú diabétesz lesz” – mutat rá közös cikkében Stafford és Ong. Hozzáteszik, hogy mindebben egyfelől a népesség elöregedése, másfelől az elhízás járványszerű terjedése játszik kulcsszerepet. Kimutatásaik szerint például a 2021-es évben rizikófaktorként az elhízás felelt a 2-es típusú cukorbetegség okozta fogyatékosságok és halálesetek több mint feléért. Márpedig más tanulmányok szerint az elhízással élők aránya csak növekedni fog a jövőben, annál is inkább, mert egyelőre egyetlen program sem bizonyult fenntarthatónak és népességszinten is hatékonynak a probléma visszaszorításában. „Ahhoz, hogy ez a trend megfordíthatóvá váljon, szükség lesz olyan megoldásokra, amelyek az egészséges táplálkozáshoz és rendszeres testmozgáshoz kapcsolódó viselkedésbeli és strukturális tényezőket egyaránt meg tudják célozni” – hangsúlyozták a washingtoni kutatók.
Ez is érdekelhet
A cukorbetegek körében jelentősen magasabb az olyan betegségek kialakulása és azok okozta elhalálozás veszélye, mint az iszkémiás szívbetegség és a stroke, illetve olyan súlyos szövődmények kockázata, mint a látásvesztés és a lábfekélyek megjelenése. Ezek együttesen óriási terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre, átfogó szűréseket és kezelést szükségessé téve. Eközben viszont egy 2021 májusában publikált tanulmány alapján a cukorbetegek kevesebb mint egytizede jut megfelelő ellátáshoz az alacsony és közepes jövedelmű országokban. „A diabétesszel élők számának a tanulmányunkban előrejelzett gyors emelkedése nem szükségszerűen kell, hogy valósággá váljon. Annak megértése, hogy ezek a trendek hogyan kötődnek ahhoz, ahogyan az emberek élik az életüket, az első lépés afelé, hogy megváltoztassuk, mi lesz a betegség sorsa az elkövetkező évtizedekben” – húzta alá Stafford és Ong.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
