Az emberiség finoman szólva is messze jutott a vadászó gyűjtögető életmódtól. Éppen ezért a tudósok most megvizsgálták a még elmaradott, hagyományos törzsi életmódot folytató népcsoportokat, akiknek életmódja sokkal közelebb áll az ősi emberekéhez.
A tanzániai Hadza törzs tagjai például ilyen ősi életmódot folytatnak, és mint kiderült, napi kalóriabevitelük 15 százalékát fedezik méz segítségével. És ami a legérdekesebb, nem jellemzőek náluk az anyagcseréhez köthető betegségek, ráadásul igen magas a várható élettartamuk.
Ezzel szemben mondjuk az Egyesült Királyságban szintén hasonló mennyiségű a cukorbevitel (ellentétben az ajánlott 5 százalékkal), mégis egyre több ember lesz kórosan elhízott, és rohamosan nő a cukorbetegek száma. Az lehet az ok, hogy rossz cukrot eszünk? Ha lecseréljük a fehér cukrot mézre, jobb lesz az életünk?
Nos, a válasz nem egyszerű. Először is nem szabad elfelejteni, hogy a vadászó-gyűjtögető népek idejük jelentős részét töltik, nos, vadászattal és gyűjtögetéssel. Amíg a fejlett világ lakosai a kanapén múlatják az idejüket, ezek az emberek nagyon sokat, intenzíven mozognak, ezért a sok cukor egészen másként hat rájuk. Ahhoz, hogy hasonló eredményeket produkáljunk, nekünk is fel kellene állni a kanapéról. Az elhízás – noha komplex betegség – egyik legjobb ellenszere a mozgás.
Az is biztos, hogy a főleg fruktózt és glükózt tartalmazó méz jelentősen eltér a szacharózt tartalmazó cukortól, ugyanolyan kalóriamennyiség mellett sokkal több hasznos anyagot tartalmaz. Vitaminokat, organikus savakat, flavonoidokat. A méz gombaölő és gyulladáscsökkentő hatása is jól ismert, tehát összességében hasznos élelmiszer.
Ugyanakkor, míg a laboratóriumi állatok esetében a méz képes csökkenteni a vér glükóztartalmát, addig emberek esetében az eredmények nem ilyen meggyőzőek. Persze a különböző eredményeket hozó kutatások nem foglalkoztak a hosszú távú hatásokkal, míg a Hadza törzs tagjai valószínűleg már évezredek óta így étkeznek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az viszont biztos, hogy a méz kiváló hatással van a gyomor mikrobiomjára. A belekben lévő baktériumok segítenek lebontani a bevitt tápanyagokat, nélkülük a megevett étel 10 százalékát tudnánk csak felhasználni.
Voltak olyan kutatások, melyek során ilyen baktériumokat ültettek át elhízott egerekből soványakba, akik ezután súlygyarapodást mutattak.
A Hadza törzs tagjainak mikrobiomját megvizsgálva a tudósok érdekes felfedezést tettek. Például, hogy szinte semennyi bifidobaktérium nem található bennük, amit pedig a jó bélműködés alapjának tartanak. Meglepő módon a méz képes növelni ezen baktériumok számát. Ráadásul a mennyiség sokszor nem is számít, egészen kevés is képes hatással lenni a szervezetre. Az sem kizárt, hogy a probiotikus hatásokat a Hadza nép esetében valamely más baktérium biztosítja.
Ne gondoljuk azonban, hogy megoldást jelent, ha mostantól csak mézet eszünk. Az egyensúly fontos, hiszen a méznek mindenképpen magas a kalóriatartalma, ezért nem szabad ebből a cukorforrásból sem sokat fogyasztani. Persze a sok egyéb hasznos anyag miatt egészségesebb, mint a cukor, ha túlzásba visszük, ugyanúgy elhízhatunk tőle.
Forrás: theconversation.com
Ez is érdekelhet
