Az 1-es típusú, gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amelyben a test saját immunsejtjei, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. Az immunrendszer T-sejtjeire szüksége van a szervezetnek, hogy védekezni tudjon különböző kórokozók, a baktériumok és a vírusok ellen. Az 1-es típusú cukorbetegséggel élők testében azonban a T-sejtek kibújnak a szabályozás alól.
A szigetsejtek pusztulását okozó autoimmun folyamat kiváltó okai közül találták meg az utolsó, hiányzó láncszemet is a Lincoln Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez. Eredményeiket a Diabetes című folyóiratban publikálták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Michael Christie, a Lincoln Egyetem tudóscsoportjának vezetője a BBC-nek elmondta: munkájuk nyomán immár teljessé vált a kép, minden célpontot azonosítottak, amelyet az immunrendszer célba vesz 1-es típusú cukorbetegség esetén. Ezek az inzulin , a glutamát-dekarboxiláz enzim, az IA2 protein, a cinktranszporter-8 és az utolsó, a puzzle hiányzó darabja, a tetraszpanin-7 fehérje.
Christie hangsúlyozta, hogy a betegség fő célpontjainak meghatározásával meg lehet találni azokat a módszereket, amelyekkel úgy lehet blokkolni az immunrendszernek az öt fehérjével szembeni reakcióját, hogy a páciens ne váljon kiszolgáltatottá a fertőzésekkel szemben. A tudós kijelentette, hogy az utolsó, eddig hiányzó tényező meghatározása után már sokkal jobban bízik egy új kezelés kidolgozásának sikerében, mint öt éve.
A cukorbetegségek 10 százaléka tartozik az 1-es típusba. Az 1-es típusú diabétesz bármely életkorban kialakulhat, de jellemzően gyerekkorban, illetve a 40 éven aluliaknál jelenik meg. A 2-es típusú diabétesz elsősorban a helytelen táplálkozás és életmód miatt alakul ki, a felnőtt korú cukorbetegek 90 százaléka 2-es típusú diabétesszel küzd.
Ez is érdekelhet
