Mi okozhat problémát?
Először is fontos beszélni a túlzottan alacsony vércukorszintről, azaz a hipoglikémiáról. Ez akkor következik be, ha a vércukorszint 3,9 mmol/l érték alá esik, aminek az e téren nagy ingadozást mutató cukorbetegeknél értelemszerűen még inkább reális a kockázata. Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll, az súlyos következményekkel járhat.
Ilyenkor ugyanis azok a szövetek, amelyek a működésükhöz szükséges energiát glükózból nyerik, éhezni kezdenek. Hipoglikémia esetén legelőször a vegetatív idegrendszer lép működésbe, arra sarkallva a beteget, hogy vegyen fel táplálékot. Emiatt éhség , idegesség, feszültség, izzadás és rossz közérzet is jelentkezhet.
Mivel az érintett szervek közül az agy a legfontosabb, a további tünetek is már többnyire ezzel állnak kapcsolatban. Ahogy a vércukorszint egyre inkább lecsökken, a látás homályossá, a beszéd pedig elkentté válhat. Koncentrálási zavar, zavartság, majd álmosság, de akár agresszió is úrrá lehet a betegen, végül pedig el is veszítheti az eszméletét.
A 15-ös szabály haszna
A baj elkerüléséhez fontos, hogy a vércukorszint mérésére alkalmas készülék mindig kéznél legyen, így már az első gyanús tünetek felfedezése után is kiszűrhető a probléma forrása. Ha a méréssel kapott érték beigazolja a hipoglikémia beálltát, az úgynevezett 15-ös szabály lép életbe. Ez annyit tesz, hogy a beteg először fogyasszon 15 gramm gyorsan felszívódó szénhidrátot, majd 15 perc elteltével mérje meg ismét a vércukorszintjét. Ha a mutató még ekkor sem megy 3,9 mmol/l fölé, ismételje meg a kezelést.
Bizonyos élethelyzetekben nem könnyű viszont szénhidráthoz jutni, ezért elengedhetetlen, hogy a diabéteszesek mindig hordjanak maguknál szőlőcukrot, vagy legalább cukrot tartalmazó gyümölcslevet, üdítőitalt, esetleg kekszet. A csokoládé ugyanakkor nem előnyös választás, mert bár magas a cukortartalma, annak felszívódását a benne lévő zsírok késleltetik.
Vészhelyzet esetén
Amennyiben a hipoglikémia már olyan súlyossá válik, hogy a beteg görcsöl, nem tud nyelni, esetleg elájul, glükagonra van szükség. Ezt injekcióval izomba vagy a bőr alá lehet beadni. Az inzulinos cukorbetegek számára elengedhetetlen, hogy mindig tartsanak maguknál ilyen készítményt, hogy azt vészhelyzetben a környezetükben lévők alkalmazhassák a hipoglikémia megszüntetésére.
Az injekció használatát a családtagoknak, barátoknak ugyan meg lehet tanítani, előfordulhat viszont olyan élethelyzet, amikor idegen emberek segítségére van szükség. Annak érdekében, hogy a szituáció számukra is érthető legyen, javasolt olyan tájékoztató kártyát vagy karkötőt hordani, amely legalább címszavakban leírja a teendőket baj esetére.