A cukorbetegséget az okozza, hogy nem képesek inzulint termelni a sérült vagy nem létező inzulinsejtek. Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszint szabályozásához szükséges. Sok cukorbeteg inzulint kap a vércukorszint szabályozására.
A szervezet maga gyógyíthatja a diabéteszt
A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos, sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait. A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek, és feladata a vércukorszint emelése, azaz hatása ellentétes az inzulinéval.
"Valószínűleg a cukorbetegség-kezelés teljesen új formájának kezdetét jelenheti ez, amikor a szervezet képes saját inzulint termelni egy kis kezdeti segítséggel" - idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál. A kutatók felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek csupán két százaléka képes megváltoztatni funkcióját. Ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségek megközelítését illetően.
Kutatásukban először voltak képesek leírni a sejtidentitás változása mögötti mechanizmust, amely nem passzív folyamat, hanem a környező sejtekből jövő jelzések eredménye. A kutatásban képesek volt 5 százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely befolyásolta a sejtek közötti jelzőfolyamatot. Eredményeiket állatkísérletekben mutatták be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Ha többet tudunk meg a sejt rugalmassága mögött álló mechanizmusról, valószínűleg képesek leszünk a folyamatot kontrollálni és még több sejt identitását megváltoztatni oly módon, hogy több inzulin termelődjön" - magyarázta Ghila. A kutatók szerint felfedezésük nem csak a cukorbetegség kezelését illetően jó hír. A sejtidentitás és -funkció változtatásának képessége döntő felfedezés lehet más sejthalál okozta betegségek kezelésében is, mint amilyen az Alzheimer-kór és a szívroham miatti sejtkárosodás - mondta Luiza Ghila.
