Nemzetközi hírű szakembergárda
Hazánkban a helyreállító plasztikai sebészet fej-nyaki területtel foglalkozó ága az ötvenes évek elején indult, a csonkolásos onkológiai beavatkozások utáni mellrekonstrukciós műtétek a hetvenes évek elején kezdődtek. A plasztikai sebészet Magyarországon európai színvonalra jutott, a hazai szakemberek rendszeresen nemzetközi továbbképző kurzusokon cserélik ki tapasztalataikat külföldi kollégáikkal - az V. Plasztikai Sebészeti Szimpózium idén május 24-25-én zajlott az Országos Onkológiai Intézetben. Ez alkalommal a konferencia kiemelt témája a helyreállító plasztikai műtét volt, és újdonsága, hogy a nemzetközi viszonylatban is neves előadók idén nemcsak ábrák, képek segítségével illusztrálták előadásaikat, hanem élő műtéti közvetítéssel mutatták be a résztvevőknek és az érdeklődő újságíróknak a legújabb műtéti eljárásokat.
Az onkológia tárgykörébe a daganatos megbetegedések elleni harc teljes spektruma beletartozik: a megelőzéstől a különböző kezelési eljárásokon, gyógyító beavatkozásokon, utókezeléseken át a testi-lelki rehabilitációig - ismertette a konferencia tudományos koordinátora, dr. Gulyás Gusztáv főorvos.
Az életminőség helyreállítása is fontos
A rehabilitáció célja az embert mint ép egységet helyreállítani testi és lelki szempontból egyaránt. Ez a törekvés csak a legutóbbi időben került az érdeklődés előterébe: korábban a szakma és a közvélekedés egyaránt megelégedett azzal, hogy a beteget sikerült meggyógyítani, a jó- vagy rosszindulatú daganatot eltávolítani, illetve a továbbterjedését megakadályozni az elvégzett csonkolásos műtéttel. Maga a beteg is úgy érezte: a legfontosabb az, hogy meggyógyult, túl van az életveszélyen, és megváltozott külsejével igyekezett nem törődni. Azonban a XXI. században új igények is jelentkeztek: nemcsak megmenteni, hanem elviselhetővé is kell tenni az emberi életet, lehető legteljesebben visszaadni a beteg korábbi életét, énképét. Az arc, mint a leginkább szembetűnő látvány és a mell, mint a nőiség szimbóluma különösen fontos a beteg életminősége, önértékelése szempontjából.
Így lett az onkológiai sebészi beavatkozások utáni helyreállító plasztikai sebészet kiemelt területe a fej-nyaki és a mellplasztika. A mell eltávolított szöveteit ugyanolyan mennyiségű és minőségű szövettel kell pótolni. Ez történhet saját szövettel - például a hasfalból, átültetve - illetve szilikonnal, amely korszerű, biztonságos implantátum.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Félelem vagy információhiány?
Magyarországon a női halálozási statisztikákat az emlőrák vezeti. Míg a hazai emlőrákos halálozás 1970-ben lényegesen, 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint az európai országok átlaga, a 80-as évek óta sajnálatos módon meghaladja azt. A hosszú ideje emelkedő trend a 90-es évek közepén stagnálásba, majd csökkenésbe fordult.
Az emlőrák a korai stádiumban gyógyítható. Napjainkra már Magyarországon is kiépült a mammográfiai vizsgálatokat ellátó központok hálózata, a szűrések azonban, a szakmai erőfeszítések ellenére még nem fedik le a teljes veszélyeztetett korú női népességet. Körülbelül 4500 melldaganatos műtétet végeznek Magyarországon évente, de helyreállító műtétre csak az esetek kevesebb, mint felében kerül sor. Ezt az aránytalanságot az esetek kisebb részében a betegség jellege okozza: bizonyos körülmények között az orvosok nem ajánlják a helyreállító műtétet. Ellenjavallt lehet a műtét például a különösen rosszindulatú, gyakran áttétet adó daganattípus, vagy a sebgyógyulást befolyásoló egyéb betegség, például a súlyos elhízás vagy cukorbetegség, érelmeszesedés esetében. Gyakrabban fordul elő, hogy a beteg maga nem igényli a helyreállító műtéte elvégzését: fél a beavatkozástól vagy az életkora miatt már nem tartja annyira fontosnak mellének helyreállítását, hogy emiatt újra kés alá feküdjön. Az is feltételezhető, hogy a beteg nincs tisztában jogaival és lehetőségeivel, nem tudja, hogy térítésmentesen volna lehetősége erre is, mivel Magyarországon a társadalombiztosítás finanszíroz valamennyi csonkolással járó onkológiai műtét utáni helyreállító plasztikai műtétet. (Az erre a célra létrehozott emlőrekonstrukciós keret elegendő lenne több műtétre is.)
Ez is érdekelhet
Primér rekonstrukció vagy későbbi műtét?
A betegek érdeke azt kívánná, hogy a daganat eltávolítását követően kerüljön mielőbb sor a mellrekonstrukcióra, amely jelentősen hozzájárul az életminőség helyreállításához, a rehabilitációhoz. Európában és az Egyesült Államokban a műtétek 20-60 százaléka esetében primer helyreállítás valósul meg, azaz a daganat eltávolításával egyidőben, ugyanazon műtét keretében kerül sor a mell rekonstrukciójára is. Fontos lenne, hogy Magyarország is megközelítse ezt az arányt. Akiknek jóindulatú a daganatuk, azonnal elvégezhető a helyreállító műtét is: vagyis az onkológiai sebész egyazon műtétnél adja át a helyét a plasztikai sebésznek. Rosszindulatú daganatoknál, komplex kezelés (sugár-, illetve kemoterápia) esetén azonban célszerű egy évet várni, a mellkasi szövetek regenerációja miatt. Az eltávolított daganat környezetét ellenőrizni kell, és az esetleges daganat kiújulást fel kell ismerni. Magyarországon a szakemberek azt vallják, hogy mivel az áttétképződés, a kiújulási folyamat sokféle lehet, a daganat biokémiai tulajdonságai is sokfélék,a kezelés is egyénre szabott, ezért a helyreállítás idejét is egyéni mérlegelés alapján döntik el.
