Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója szerint el kell fogadni azt a tényt, hogy a WHO felmérései szerint világviszonylatban a kardiovaszkuláris betegségek után a daganatos betegségek jelentik az emberiség halálozásának második leggyakoribb okát. Azt is figyelembe kell venni, hogy a globális egészségügyi lehetőségek, a diagnosztikai, a technológiai és a gyógyszeripari fejlődés következtében durván nőnek az árak, és ezt az árrobbanást már a legfejlettebb országok sem tudják követni. Az árrobbanást azonban nem tudja ugyanolyan mértékben követni a hatékonyság, azaz egyre távolodik egymástól a hozadék és az ár. A világtendenciákhoz hasonlóan hazánkban is érezhető a fejlődés a tüdőrák gyógyításában. Ugyanakkor a professzor leszögezte, a tüdőrák sajnos ma is a legkevésbé gyógyítható daganatos megbetegedések közé tartozik, szemben például a prosztata- vagy az emlődaganatokkal.
"A tüdőrák esetében a kor megfelelő terápiája mellett csak hónapokat tudtunk adni a betegeknek, és ma is csupán néhány évben gondolkozhatunk. Remények vannak, de a realitások helyreteszik a legígéretesebb új gyógyszerekkel kapcsolatos várakozásokat is." Dr. Kovács Gábor szerint mégis jelentős a fejlődés az elmúlt 25 évben, hiszen ma néhány hónap helyett akár már néhány éves túlélés a tét. "Magyarországon az elmúlt 25 évben az onkológiai betegek kezelésében sikerült követni a világban megjelent trendeket. A '90-es években a magyar betegek hozzájutottak a platina alapú készítményekhez, a 2000-es évek elejétől a 3. generációs citotoxikus készítményekhez, a 2000-es évek második felétől pedig a célzott molekuláris terápiához is hozzájutnak."
Magyarországon ugyanakkor már finanszírozott a forradalmi, immunterápiás lehetőség, egyedi méltányosság terhére. Fontos hangsúlyozni, hogy az immunterápia sem segít mindenkinek, hanem a tüdőrákos betegek egy bizonyos csoportjában - meghatározott szöveti típus, genetika, stádium, egyéni reagálás - használ. A specialista ismertette, a jelenlegi törzskönyv alapján az immunterápia a laphámsejtes rákra alkalmazható. A szakmai protokollt követve Magyarországon a tüdőrákos betegek mintegy 15 százaléka veheti igénybe az immunterápiát. Az eddigi vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy az immunterápiában részesülők 40 százaléka esetében a gyógyszer hosszabb távon is hatásos lehet. Tehát a tüdőrákos betegek 5-7 százaléka számára lehet ez a kezelés hasznos.
A másik forradalmi módszer a tirozinkinázgátlók, és a további egyéb célzott terápiák a
a mirigysejtes rákra alkalmazhatók, a tüdőrákos betegek 10-20 százaléka esetében. A válaszarány ebben az esetben nagyobb lehet, mint az immunterápiánál, de hosszabb távon az előnyök kiegyenlítődhetnek, illetve a jól reagáló betegek esetében lényegesen hosszabb túlélést biztosíthat az immunterápia. A rezisztencia sajnos a reagálók esetében is kialakul 1-2 éven belül, mert a daganatsejtek megtanulják, hogy egyéb reakcióutakat igénybe véve kikerüljék a gátlószer hatását - ismertette dr. Kovács Gábor.
A szakember egyetértett azon előfeltevéssel, hogy Magyarországon későn születnek meg a tumoros diagnózisok, ez is okolható a magas onkológiai mortalitásért. "Két tényező befolyásolja, hogy időben történik-e a diagnózis. Az egyik a beteg maga, a másik az egészségügyi szolgáltató. Sajnos a betegek Magyarországon egészségügyi szempontból aluledukáltak. Az életmód oktatását már az általános iskolában el kellene kezdeni, hiszen a tüdőrákok nagy részének a kialakulását meg lehetne előzni, ha nem dohányozna a lakosság, ha megfelelően táplálkozna és mozogna. Másrészt a tüdőráknak is lehetnek figyelemfelhívó jelei. Azt is tanítani kéne, hogy amennyiben több hónapon át tartó száraz köhögést, bizonytalan mellkasi fájdalmakat észlel valaki magán, akkor keresse fel háziorvosát."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Korányi főigazgatója azt is ismertette, hogy jelenleg Magyarországon a tüdőrákos betegek 40 százaléka IV-es stádiumú, áttétes rákkal kerül felismerésre, amikor már csak gyógyszeres terápiára van lehetőség. A betegek 20-30 százaléka azonban operális stádiumban kerül kórházba: náluk a gyógyulás reménye is fennáll. .
"Ahhoz, hogy nagyobb arányban lehessen a betegeket megoperálni, nagyobb arányban kellene tünetmentes, korai stádiumban felismerni a betegséget, ehhez pedig a szűrés lenne az út."
Magyarországon Közép-Európai viszonylatban is elsősorban a képalkotó vizsgálatok tekintetében van hiányosság, alacsonyabb a 100.000 főre jutó CT- és MR-diagnosztikai kapacitás. A főigazgató szerint nem elsősorban a gépekről van szó, hanem a kapacitásokkal van a baj. Ugyanazzal a géppel nemcsak egy, de két, sőt három műszakban is lehetne dolgozni, de ehhez OEP-finanszírozásra, másrészt elegendő szakemberre lenne szükség. Képalkotó szakemberekből sose volt elég Magyarországon, de a számuk jelentősen megcsappant, amióta a nyugat-európai országokban lényegesen jobb bérezési lehetőségekkel fogadják őket. Magyarországon nemcsak későn diagnosztizálják a tumoros betegeket, de nincs betegregiszter és nem követik a terápia eredményességét sem. A főigazgató azonban leszögezte, ilyen átfogó betegregiszter külföldön sincs. Ennek oka részben az adatvédelemben keresendő. Az OEP tételes finanszírozással kapcsolatos regisztere pedig csak a kezelt betegek sorsát követi, s azt sem a teljes betegségfolyamatuk vonatkozásában.
"Magyarországon teljes körű és szakmailag is a szükséges információt nyújtó betegregiszter csak a TBC és néhány fertőző betegség esetében van, amelyek nyilvántartását 1998 óta jogszabály írja elő, és amibe a betegeknek nem kell beleegyezniük. Az anonimizálást meg lehet oldani, de ha már a betegek 10 százaléka nem járul hozzá, akkor is csak részleges lesz a regiszter. Ha pedig anonim, nem követhető a beteg sorsa."
A tüdőgyógyász társaság egy másik betegség, a COPD vonatkozásában most indít egy regisztert, már megvan hozzá az etikai engedélyünk. Ebben a tüdőgondozókban diagnosztizált valamennyi COPD-s beteget rögzíteni fogják a beleegyezésükkel, és 80-90 százalékos részvétel esetén következtetéseket is le tudnak vonni.
Ami pedig a tüdőrák kezelési irányelveket illeti, az onkológiai tagozat tüdőrák vonatkozásában már másfél éve megújította az irányelveket, ám adminisztratív okok miatt húzódik az irányelvek kihirdetése. Dr. Kovács Gábor hangsúlyozta, létezik minőségügyi stratégia, ki vannak jelölve a szakmai, személyi és tárgyi minimumfeltételek. Ezen minimumfeltételek teljesülését azonban fontos lenne nagyobb szigorral ellenőrizni, számon kérni, a betegeket pedig a megfelelő centrumok irányába terelni.
Ez is érdekelhet
