A daganatos megbetegedések a legrettegettebb kórok. Különösen igaz ez, ha egy gyereket támad meg ilyen betegség. Esetükben több, a felnőttek körében gyakori daganattípus egyáltalán nem, vagy csak elvétve alakul ki (például mellrák ), vannak azonban olyan rákfajták, amelyek őket is veszélyeztetik. Magyarországon évente 250-300 új, rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizálnak.
Leukémia
Magyarországon általánosságban elmondható, hogy a vérképző eredetű megbetegedések a leggyakoribbak, amelyek az összes megbetegedés negyedét teszik ki. A leukémia, vagy fehérvérűség az egyik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés, amely a gyerekeket érinti. Ez a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amikor a csontvelőben a vérsejtképzés folyamata kórossá válik, és egyetlen fehérvérsejt korai előalakjának korlátlan sejtburjánzása kezdődik el.
A kóros sejtburjánzás megakadályozásában a kemoterápia és sugárterápia segíthet. Egyes, nehezebben gyógyuló súlyos eseteknél megoldás lehet az úgynevezett idegen donoros csontvelő-átültetés is. A transzplantációhoz nehéz megfelelő donort találni (különösen, ha nincs megfelelő testvérdonor), és időnként előfordul, hogy a beteg szervezete idegenként kezeli, és nem fogadja be az új csontvelőt, vagy az új csontvelő kezeli idegenként a szervezetet - igen súlyos, bőr, nyálkahártya elváltozásokat és bélproblémákat okozhat.
Agytumorok
A leukémiával azonos arányban fordulnak elő a gyerekek körében a központi idegrendszeri daganatok is. Agytumor alatt az agyi szövetekből kiinduló daganatokat értjük. A központi idegrendszerben található daganat a koponyacsontok miatt egy zárt térben növekszik, így gyakran jelentkeznek az úgynevezett agynyomás-fokozódás tünetei: csillapíthatatlan hányás, fejfájás, illetve a tarkó merevsége.
Az agydaganatot elsődlegesen műtéttel kezelik. Kemoterápiát vagy sugárterápiát is igénylő daganatoknál pedig jelentősen javulnak a gyógyulás esélyek, ha sebészileg teljesen, vagy túlnyomórészt eltávolítják a daganatot. Az agydaganatoknál sokáig vitáztak a kemoterápia hatékonyságáról, azonban ma már tudjuk, hogy a gyermekkori agytumorok számos csoportjában akár nem teljes eltávolítás esetén is végleges gyógyulás érhető el.
Számos esetben alkalmazzák gyermekkorban a kemoterápiára kifejezetten érzékeny, nehezen gyógyuló daganatoknál a nagy dózisú kemoterápiát is, amely "autológ csontvelő-átültetés" elnevezéssel vált közismertté.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a központi idegrendszer működését károsító sugárkezelés dózisa csökkenthető a kemoterápiával, ám többnyire nem hagyható el teljesen. Ma már elérhető olyan különleges, nagyon fókuszált sugárterápiás eljárás is, amelyet kis méretű, nem operálható, csak egy helyen jelentkező agydaganatok esetében vethető be - "gamma-kés" néven vált közismertté.
Limfómák
A fentiek mellett a gyerekek körében nagyobb számban fordulnak még elő nyirokeredetű daganatok is. A gyermekkori limfómák az esetek túlnyomó többségében a mellkas, a has és a nyak nyirokszerveiből indul ki. Mivel gyors szóródásra képes, így egyre több nyirokcsomót és egyéb szervet is érint. Fő tünetei a megnagyobbodott nyirokcsomó, de kezdődhet súlyos fokú légzészavarral és hasi panaszokkal is, esetenként sokáig teljesen tünetmentes lehet. Jó hír, hogy időben elkezdett kezeléssel ez az egyik legjobban gyógyítható tumorfajta.
A leggyakoribb daganatok gyermekeknél
Neuroblasztóma
Ritkább, de tipikusan a kicsik körében előforduló, rosszindulatú daganatfajta az úgynevezett perifériás idegrendszer daganata, a neuroblasztóma . Az esetek túlnyomó többségében öt év alatti gyerekeknél jelentkezik. Ez a daganattípus a szervezetben bárhol, bármelyik fajta perifériás idegszövetből kialakulhat, ám leggyakrabban a mellékveséből, illetve kevésbé gyakran a gerinc melletti idegdúcokból ered.
Nagyon változatos tünetekkel kezdődhet (hasi fájdalom, bizonytalan hasi panaszok, magas vérnyomás). Amikor csak a hasban helyezkedik el, gyakran egyéb okból végzett UH vizsgálat során véletlenül fedezik fel. Korai szakaszban egy egyszerű betegvizsgálattal nagyon nehéz észlelni, mivel a hasüreg mélyén található, így az elején szinte lehetetlen kitapintani. Amikor csont- vagy csontvelői áttétet ad, csontfájdalommal, vérszegénységgel esetenként bőrvérzésekkel is járhat. Amennyiben egy helyen fordul csak elő, sokszor már a sebészi eltávolítással is gyógyulás érhető el. Áttétes vagy nem operálható esetekben intenzív kemoterápiás kezeléssel és sugárterápiával, különösen súlyos esetekben autológ csontvelő-transzplantációval, illetve további nagy dózisú A-vitamin kezeléssel elérhető a végleges gyógyulás.
A ma már újszülött korban elterjedten alkalmazott UH-szűrővizsgálatoknál is egyre többször derül ki, véletlenül. Ám az újszülöttkori esetek jelentős része magától elmúlik - ezért egyre inkább terjed az a szemlélet, hogy a felismert 3-4 cm-nél kisebb, mellékveséből kiinduló, áttétet nem adó neuroblastomára gyanús elváltozásokat csak megfigyelik és csak növekedés esetén operálják meg. Az esetek nagyobbik részében a daganat spontán elmúlik, így megkímélve a gyermeket egy felesleges, komoly műtéttől.
A felsoroltakon kívül ritkán, de csontokból, izmokból és egyéb, úgynevezett lágyrészekből, illetve a vesékből, a májból és a szemből kiinduló daganatok is előfordulhatnak.