Méltó halál
Bár a legtöbb embernek az a kívánsága, hogy otthonában halhasson meg, egyre általánosabb az intézményben bekövetkező halál. Németországban például az összes haláleset mintegy 80 százaléka ápolási otthonokban, kórházakban vagy egyéb intézményekben következik be.
Bár az európai országok túlnyomó részében hasonló a helyzet, vannak kivételek, mint például a balti országok és Hollandia, ahol az emberek általában otthon halnak meg. Hollandiában a daganatos haldoklók 65 százaléka tölti utolsó óráit az otthoni ismerős környezetben. A haldoklás helyszíneinek tanulmányozásakor azonban nem helyénvaló tendenciákat felállítani és általánosítani, mert az országok ellátási struktúráiban sok különbség mutatkozik.
Egy dologban azonban mindenhol érvényes: a szükségszerű elmúlást mind a haldoklónak, mind a családjának nehéz elfogadni, ám azt segítheti, ha szakmailag és emberileg egyaránt felkészült szakember segít csökkenteni a fájdalmat.
Mi is az a palliatív ellátás?
A palliatív ágyak definíciója országonként is különbözik, korlátozva ezzel az összehasonlíthatóságot. Míg néhány országban az olyan idősek otthonában vagy ápolási otthonokban lévő ágyak, ahol palliatív ellátás folyik, hospice ágyaknak számítanak (pl. Norvégia), addig ugyanezeket más országokban nem veszik bele a statisztikákba (pl. Németország).
Azokban az országokban, ahol jól kiépített ambuláns struktúrák működnek - illetve ahol a családtagok által történő ápolás még természetesebb - kevesebb hospice ágyra van szükség, mint ahol alig működnek ambuláns rendszerek.
A kelet-európai országok többségében a finanszírozási problémák felelősek a lassú fejlődésért. A palliatív ellátást a felelős minisztériumok sokszor luxusnak tartják, melyet megítélésük azerint az ellátórendszer nem engedhet meg magának. Bár majdnem minden országban van valamilyen állami vagy egészségbiztosítás által támogatott finanszírozás, de gyakran a rendelkezésre álló pénz nem elég az orvosi kezelésekre és az azzal összefüggő költségek fedezésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magukra hagyott végstádiumú betegek
A hospice tehát a haldokló - elsősorban daganatos - betegek humánus gondozását végző szervezet. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása, testi és lelki szenvedéseik enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.
Világszerte sok esetben a hospice és palliatív terápia nem áll rendelkezésre a kellő időben, így fordulhat elő az, hogy végstádiumú betegek egyébként csillapítható fájdalmak között, a társadalomtól izolálva, magányosan várják a halált.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1990-es ajánlásában a hospice szó helyett már a "palliatív ellátás" fogalmát használta. A palliatív ellátás kifejezés ebben az értelemben a súlyos tünetek kezelését, az életminőség-javító terápiák összességét jelenti elsősorban, a hospice pedig mindennek a szellemiségét, filozófiáját.
A közelmúltban az Európai Palliatív Ellátási Szövetség és a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület által szervezett kongresszus ideje alatt több mint kétezer résztvevő nemzetközi szakértők segítségével ismerkedhetett meg a hospice és palliatív ellátás fejlődésével, jövőbeni lehetőségeivel és kihívásaival.
Ez is érdekelhet
A teljes cikk a Rákgyógyítás.hu portálon olvasható.
