Egy brit vizsgálat szerint a csernobili atomkatasztrófa vagy a hirosimai atomtámadás során a levegőbe jutott sugármennyiség valószínűleg nem jelentett nagyobb kockázatot, mint az elhízás, dohányzás és a városi levegőszennyezés okozta károk.
Sokan túlzásnak tartják a két veszélyforrás összevetését, a vizsgálat eredményei mégis figyelemreméltóak.
Dr. Jim Smith kutató szerint, ha valakit a csernobili szerencsétlenség után sugárfertőzés ért, 1 a 100-hoz az esélye, hogy életének későbbi szakaszában halálos kimenetelű rákot kap - a halálozás kockázata tehát 1 százalékkal nőtt.
A kutató azt állítja, hogy a levegőszennyezésnek vagy a passzív dohányzásnak hasonló méretű hatása van, mint a sugárszennyezésnek, ám kockázatukat sokkal nehezebben lehet felmérni.
- Nem hiszem, hogy helyes lenne összehasonlítani a sugárzás egészségre gyakorolt kockázatát az elhízás vagy a dohányzás káros hatásával - mondja dr. Michael Clark sugárzás-szakértő. - Az egyik külső kockázat, a másikat azonban mindenki magának okozza.
Egy ENSZ-jelentés szerint az 1986-os csernobili baleset áldozatai közül 9 ezren haltak vagy halnak meg, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák 200 ezer emberéletet követeltek.
Ez is érdekelhet
BBC News
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: