Az emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága évről évre nő, Magyarországon ma már a leggyakoribb női rák, évente 7500 új beteget fedeznek fel, és 2300 nő halálát okozza. Átlagosan minden tizenkettedik nőnek esélye van arra, hogy élete során emlőrákja alakuljon ki. A betegség kialakulása kapcsán eddig főként a genetikai hátteret hangsúlyozták, kiderült azonban, hogy a benne lévő mirigyszövet mennyisége is növelheti a daganat kockázatát.
Ezek a melltípusok veszélyeztetettek
Az emlő a bőrhám származéka, zsírból, kötőszövetből és mirigyszövetből áll, ezek aránya azonban egyénenként változó. Bizonyos nőknél a mellek nagyobb része áll zsírsejtekből, míg másoknál a mirigyszövet miatt "sűrűbb" az összetétele. Szakemberek szerint a zsírsejtek és mirigyszövetek aránya jelentősebb kockázati tényező még a családi öröklődésnél is. A fiatalabb korban kialakult emlődaganatok negyven százalékáéért ez a tényező okolható.
A mell összetételét csak orvosi vizsgálattal lehet megállapítani, sem feszessége, sem pedig keménysége nem utal rá egyértelműen. A Daily Mail cikkében megszólaló professzor, Jack Cuzick szerint az egyenletesen sűrű mellösszetételű nők gyakoribb szűrést igényelhetnek, mivel esetükben a mammográfiai leleten nehezebb felismerni a daganatos elváltozást. Mind a sűrű emlőállomány, mind a tumor fehér képet ad ugyanis a mammográfon, így elég nehéz felismerni a betegséget.
A sűrűbb emlőállomány tehát nem csupán a daganat kialakulásának esélyét növeli, de a diagnózis felállítását is megnehezíti, az emlőrák kezelésénél pedig kulcsfontosságú a betegség korai felismerése. Mellsűrűségtől függetlenül azonban minden nőnek fontos rendszeresen ellátogatnia szűrővizsgálatokra, és ügyelni olyan életmódbeli rizikófaktorokra, mint a magas testsúly, illetve a mozgásszegény életmód.
Ez is érdekelhet
Forrás: Daily Mail
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
