A vizsgálati módszerek közül a béltükrözést és a mammográfiát például mindenki ismeri, még a laikusok is. Ezek a vizsgálatok a rák korai felismeréséhez szükségesek, életet menthetnek, és rendszeresen meg kell ismételni őket. De vannak más metódusok is, amelyek kevésbé ismertek: ezek között segítünk eligazodni.
Körülbelül 30-40 szűrővizsgálat létezik a legkülönbözőbb rákfajták felismerésére. Ha valaki mindegyiket szeretné elvégeztetni, akkor az év nagy részét orvosi várószobákban tölthetné. Arról nem is beszélve, hogy számos lelet utalhat akár rákra is, és amíg ezt nem lehet kizárni, a tisztázásig tönkretennénk a hangulatunkat.
Ezért általában a betegbiztosítók döntenek arról, hogy melyiket szükséges a vizsgálatok közül elvégezni, és ez részben az életkortól függ. Így a már említett méhnyakrák-szűrés már fiatalon fontos, míg a béltükrözések általában inkább idősebb korosztályok számára ajánlottak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Számos módszernek vannak ugyanakkor hátrányai is: például néhány inkább a lassan növekvő daganatok kimutatására alkalmas. A mérések érzékenysége és pontossága is változó. Íme a legfontosabb rákfajták korai észlelési metódusai!
Ajak- és szájüregi rák
Megelőzés, korai felismerés, szűrés. Legjobb, ha félévente járunk fogorvoshoz. Ő látja először a gyanús helyeket. Általában leukoplakiáról van szó, a szájüreg nyálkahártyáján jelentkező fehér foltról (plakkról), amelyet dörzsöléssel nem lehet eltávolítani. Ez a szájüreg leggyakoribb daganatmegelőző állapota. Emellett még megemlíthetőek a krónikus sebhelyek, amelyek szintén a rákot megelőző állapotot jelezhetik. Különösen a nyelv széle veszélyeztetett.
Ki, mikortól, milyen gyakran? A legnagyobb kockázatnak a dohányosok és a tömény szeszes italt fogyasztók vannak kitéve.
Esélyek. Minél korábban történik a felismerés, annál jobb.
Összefoglalva. Semmi nem szól ellene.
Prosztatarák
Szűrés: A magyar betegbiztosító állja a rektális (végbélen keresztüli) tapintáson alapuló vizsgálatot, illetve a PSA-szint (a PSA a prosztataspecifikus antigén rövidítése) meghatározását. Utóbbi abban az esetben OEP-finanszírozott, ha az orvos valamilyen rosszindulatú elváltozás gyanújával utalja be a beteget. Ezek rutinvizsgálatnak számítanak. Viszont a transzrektális ultrahangvizsgálatot, illetve az elasztográfiát (az egészséges és a daganatos szövetek különböző rugalmasságán alapuló képalkotási technikát), valamint az MRI-vizsgálatot nem végzik térítésmentesen.
Magyarországon a prosztatatumor a leggyakoribb rosszindulatú daganat idős férfiaknál. A tünetmentes népesség prosztatarák-szűrését semmilyen korban nem javasolják egy hazai szakértő, Németh Katalin tanulmánya szerint. Ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem munkatársaként készített írása szerint rektális digitális vizsgálattal, PSA-tumor marker kimutatásával vagy transzrektális ultrahang-vizsgálattal a korai felismerés egyes esetekben lehetséges.
Ki, mikortól, milyen gyakran? A 45 éven felüli férfiaknak javallottak a vizsgálatok. A prosztatarák az "élet második felének" betegsége. Az urológusok már negyven felett is ajánlják a PSA-értékek vizsgálatát.
Esélyek. A PSA-vizsgálatok megítélése vitatott.
Kockázatok. A tudomány jelen állása szerint a PSA-teszt sok "téves riasztást" ad. De előfordul az is, hogy téves negatív leletet kap egy valóban beteg ember.
Összegzés. A tapintásos vizsgálat önmagában nem elegendő, viszont a PSA-teszt vitatott.
Mellrák
Szűrés. A mell tapintása mellett a röntgen-mammográfia a korai felismerés megszokott módszere.
Ki, mikortól, milyen gyakran? 30 éves kortól ajánlott. Ilyenkor a nőknek elsősorban tapintás alapján szokták vizsgálni a mellét. Az 50. életévtől a kétévenkénti mammográfia a javasolt. A mell-ultrahang ugyanakkor önmagában nem elegendő a korai felismeréshez. Az MRI-t pedig csak a sok rizikófaktornak, nagy kockázatnak kitett nőknél alkalmazzák általában.
Németh Katalin tanulmánya szerint a mellrák minden korcsoportban előfordulhat, de 35 éves kor alatt kórjóslata jelentősen rosszabb, ezért korai felkutatása indokolt. A mammográfiát ezért célszerű kétévenként megismételni a 45-65 év közötti asszonyoknál. Ugyanígy nyilatkozott 2013-ban Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) akkori főigazgatója.
Szerinte "életmentő lehet a 45 és 65 év közötti nők emlővizsgálata, amelyet az állam évente finanszíroz". A "Jobb szűrni, mint megijedni" ingyenes szűrőprogram mammográfiai vizsgálatot is magában foglal. A veszélyeztetett korosztályt kétévente értesítik ki a szűrőállomások az ingyenes vizsgálatokról.
Esélyek. A mammográfia 100 mellrákos eset közül 72-t mutat ki. A többit vagy nem vette észre a gép, vagy az adott időpontban még nem volt felismerhető, vagy csak a mammográfia után kezdett növekedni. Ám igazolt, hogy a mammográfia csökkenti a mellrákos elhalálozást.
Kockázatok. A mammográfia időnként álpozitív eredményeket produkál. A probléma abból adódik, hogy a diagnosztizált esetek 20 százaléka úgynevezett "előstádiumban" van, amelyről nem lehet eldönteni, miként fejlődne tovább a jövőben.
Összefoglalás. Egyértelműen ajánlott a mammográfia.
Bélrák
Szűrés. A vastagbél tükrözése (kolonoszkópia). Ilyenkor a gyanús képződményeket nemcsak felderíti a vizsgálat, hanem a kisebbeket azonnal el is távolítják az emberi bélrendszerből. A nagyobb, endoszkóposan nem eltávolíthatóakból pedig szövettani mintát vesznek a további szükséges kezelés eldöntéséhez.
Ki, mikortól, milyen gyakran? Ötven éves kortól minden embernek javasolt elvégeznie a kolonoszkópiás szűrést, amely abban az esetben OEP-finanszírozott, ha a tünetek alapján az orvos szükségesnek érzi beutalni a beteget. Sajnos ekkor gyakran már csak a rákos elváltozást tudják kimutatni, ezért javasolt az említett életkortól öt-tízévente önköltségre is elvégezni. Ha a rokonoknál előfordult bélrák, ezt az időpontot előre lehet hozni (a megbetegedéskori életkorból tíz évet levonva kapjuk meg a vonatkozó életkort).
Németh Katalin szerint a megbetegedés gyakorisága a 40. életév után jelentősen növekszik, a 60. évig 5 évenként megduplázódik, a csúcsot a 8. évtizedben éri el. Az utóbbi években a vastag- és végbélrákok megjelenésének gyakorisága a fiatalabb korosztályok felé tolódott el.
Milyen gyakran. Általában tízévente.
Esélyek. A koloszkópiás vizsgálaton résztvevőknél ritkábban fordul elő előrehaladott stádiumú bélrák.
Kockázatok. Komplikációk, elsősorban vérzések - ritkán előforduló jelenségek.
Összefoglalva. Muszáj.
Forrás: eski.hu
Ez is érdekelhet
