Számadatok tükrében
Ez a rákfajta a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat Magyarországon, a tumoros halálozás hazai listáján ez áll az első helyen. Sőt, a férfi-veszteség alapján világelsők vagyunk. Az előfordulási és a halálozási gyakoriság mutatói tehát főként a férfiakra vonatkoznak, ám a női eseteknél is emelkedést mutatnak a számok. A világon amúgy, minden évben 1,3 millió ember haláláért okolható a tüdőrák. A várható 5 éves túlélés, az Egészségügyi Világszervezet szerint, 10-15 százalék közé tehető. Jelentős fejlődés mutatkozik a komplex, az úgynevezett célzott, az adott rákfajtára leginkább eredményesen ható kezelési eljárások elterjedtebb alkalmazásában, illetve a szupportív terápiákban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A háttérben rejlő okokról
A tüdőrák hajlamosító tényezői között első helyen (90 százalékos aránnyal) az aktív dohányzás áll, de a passzív forma és a különféle környezeti tényezők: úgy, mint a légszennyeződés, az azbeszt, a kristályos szilikátok, a radon, az aromás szénhidrátok, a nehézfémek közelében való huzamos tartózkodás is felelőssé tehetők a betegség kialakulásáért. Sok dohányos egyik leggyakoribb érve a leszokás ellen az, hogy nem csak ez a káros szenvedély okozhat tüdőrákot, olyanok is meghalnak ebben a kórban, akik sohasem gyújtottak rá egyetlen szál cigarettára sem.
A tényeket tekintve, a fejlett világban, a daganatos betegségek körében a légzőszerv tumorja szedi a messze legtöbb áldozatot. Az összes tüdőrákos haláleset 85-90 százaléka a dohányzók, többségükben a férfiak közül kerül ki. Ami a nemdohányzókat illeti, az ilyen nők körében, furcsa módon, lényegesen gyakrabban fordul elő a tüdőrák, mint a nikotin-absztinens férfiaknál. Bár nyilvánvaló, hogy a dohányzás mintegy 20-szorosára növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, ám a nemdohányzók körében előforduló ilyen megbetegedések rendkívüli gyakoriságára tekintettel, körültekintően kell eljárni az ebbe a csoportba tartozók diagnosztizálásánál! Példaként idézhető, hogy az Egyesült Államokban mintegy 15 ezer nem-dohányzó hal meg évente tüdőrák miatt. Ez nagyjából annyi, mint ahányan petefészekrák miatt veszítik életüket, és több mint ahányan agydaganatban, hólyagrákban vagy myeloma multiplex következtében halnak meg.
A belélegzett káros anyagok: a szennyezett levegőben lebegő korom, por, a kipufogókból távozó részecskék, az azbeszt, a kristályos szilikátok, a radon, az aromás szénhidrátok, a nehézfémekből eredő szennyeződés először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket pusztítják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag, a DNS szerkezetét, aminek következtében a sejtek ellenőrizetlen, "zabolázatlan" szaporodásba fognak. Az említett folyamat jelenti tehát a sejtek rákos elfajulását.
Tünetek, diagnosztika
A tüdőrák alattomosan kialakuló betegség. A korai szakaszban panaszmentes. Az első intő jelek - a tumoros daganat fejlődése s így gyógyíthatósága szempontjából - többnyire későn, sokaknál tragikusan későn jelentkeznek. Legfőbb tünetei: a nehézlégzés, a krónikus köhögés, a fogyás, a fáradékonyság, a visszatérő, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás, a vérköpés. Nyilvánvaló, hogy a beteg operálhatósága, túlélési esélye a korai stádiumban a legjobb, legnagyobb. A betegség feltérképezésére többféle diagnosztikus eljárás szolgál.
Képalkotó vizsgálat során, mellkasröntgennel - kedvező elhelyezkedés esetén - már az 1 centiméteres tüdőgóc is jól látható. A CT, MRI segítségével a mellkasban, vagy másutt megjelenő további daganat is kimutatható. A hörgőtükrözés során üvegszál-optikás hajlékony csövet vezetnek a légcsőn keresztül a hörgőkbe, segítségével közvetlenül vizsgálható az elváltozás, és mintavétel is történhet.
A pontos diagnózis felállítása, a tumor szövettani típusának meghatározása, patológiai feladat. Váladékot, sejt- vagy szövetmintát vesznek a betegtől, a laborban pedig kiderül, tartalmaz-e daganatsejtet a minta, s ha igen, milyen típusút.
Műtét, gyógyszerek
A tüdőrák kezelésekor a teljes gyógyulásra a legjobb esélyt a műtét adja - ha, olvasom a Magyar Rákellenes Liga honlapján -, ismétlem, ha korai stádiumban fedezték fel a bajt, amikor a daganat még kicsi és nem terjedt túl a tüdő állományán. A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, az elsődleges, vagy áttéti daganatok által okozott tünetek enyhítésére szolgál. A kemoterápia során gyógyszereket alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását.
Mivel a citosztatikumok - a daganatsejtek elpusztítása mellett - a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, számos mellékhatást okoznak. A leginkább károsított egészséges sejtek a csontvelő, a bőrben található szőrtüszők sejtjei, a gyomor-bélrendszer hámsejtjei. A leggyakoribb mellékhatások az émelygés, hányás, hajhullás, fáradtság, fertőzés, vérzés.
A daganatos betegek, az időben felfedezett tumorral szakemberhez kerülők számára nagyon fontos, reményt adó fejlemény, hogy a napjainkban elérhető új gyógymódok: a célzott biológiai terápiák igen hatékony, eredményes kezelést tesznek lehetővé. A célzottan, a daganatsejtek működését gátló gyógyszerek a tumor-sejtek felszínén található jelfogó molekulákat célozzák meg, mégpedig azért, hogy ellehetetlenítsék, felfüggesszék ezen sejtek azon képességét, amellyel elindítják a daganatsejtek "halhatatlanságát", fokozott osztódását, áttétképző hajlamát jelentő sejtműködést. Mivel az említett gyógyszerek elsősorban - célzottan - a daganatsejtekre hatnak, az egészséges sejteket alig károsítják, a legtöbb beteg életminőségét jelentősen javítják.
A női érintettségről
Ami a tüdőrákot illeti, a nők jóval esendőbbek, írja egy hírportál. Évente mintegy 8 ezren halnak meg nálunk e betegségben - a mortalitási adat évek óta nagyjából állandó, azonban míg 25 évvel ezelőtt 4 férfira esett 1 női tüdőrákos haláleset, napjaikban már 2:1 az arány. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint 2005-ben 7571 légcső-, vagy hörgőrák miatti haláleset fordult elő. Bár a halálozási mutató évek óta stagnál, a férfiaknál napjainkban enyhén csökkenő, a nőknél viszont folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.
Az adatokat szolgáltató évben 2235 nő halt meg tüdőrákban, ami kétszer több mint a 20 évvel korábbi adat. A tüdődaganat nők körében való terjedéséért főleg a dohányzás tehető felelőssé. A tizenévesek között nagyjából ugyanannyi vagy még több lány e szenvedély rabja, mint fiú. A 40 év alattiak korcsoportjában több a női tüdőrákos. Egyes szakértők szerint a nagyobb női esendőségben a női nemi hormonok, az ösztrogének is szerepet játszhatnak.
A tüdőrákos betegeknek legnagyobb esélyük a túlélésre akkor van, ha korán, lehetőleg még a panaszmentes szakaszban derül fény a problémára. A legtöbb korai stádiumú, így nagyobb eséllyel kezelhető, esetleg gyógyítható tüdőrákos megbetegedést - minden évben közel 2 ezer esetet - a tbc elleni küzdelem jegyében szervezett szűrések során sikerül felfedezni. A szűrési fegyelem lazulásával azonban jelentősen csökkent a szűréssel, még panaszmentes állapotban kiemelt rák-esetek aránya. Míg az 1980-as évekig, a daganatos betegek több mint felét a tüdőszűrésen készült felvétel elemzése során diagnosztizálták a szakemberek, addig ma szűréssel, már csak az esetek alig harmadára derül fény – még panaszmentes állapotban.
A szűrés és eredményessége
A Korányi honlapját, ahol a lakossági szűrővizsgálatokról külön táblázatban számolnak be, érdemes még egyszer ide idézni. Szinte hihetetlen tömegű adatot jeleznek az 1990-es évre: 4 millió 824 ezer 151 (ebből 2 millió 245 ezer 778 MEF és 2 millió 578 ezer 376 SEF) vizsgálat történt. 2008-ban viszont már csak 2 millió 308 ezer 748 (919 ezer 589 MEF, illetve 1 millió 554 ezer 516 SEF) ugyanezen évben a fővárosban összesen 274 ezer 447 szűrést végeztek-végeztettek el, a továbbvizsgáltak száma 30 ezer 948 és ezzel az átszűrtség 35,6 százalékos.
Ami a tüdőszűrő vizsgálatok hatásosságát illeti, az erre vonatkozó adatsorban az olvasható, hogy a 161 ezernyi továbbvizsgáltból 2008-ban 1476 primer tumort találtak. A statisztika, és az egyszerűbb érthetőség kedvéért ezt úgy is megfogalmazták, hogy 100 új betegből 25,4 primer tüdő-tumort diagnosztizáltak. A tüdőrák korai felfedezését tovább nehezíti a kötelező tbc-szűrések ritkulása, olvasom a tüdőbetegek számára szerkesztett honlapon. Bizonyos előfordulási gyakoriságra tekintettel, ma már csak Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben rendelik el a kötelező szűrést, másutt választható, ajánlott a vizsgálat. Nyilván nem véletlen, hogy a kötelezően szűrő területeken az országos átlag feletti a szűréssel kiemelt tüdőrákosok aránya - a legmagasabb (42%) Jász-Nagykun-Szolnokban. Míg 10 tüdőrákosból itt hármat sikerül megoperálni, addig országosan csak kettőt - holott a legnagyobb túlélési esélyük az operáltaknak van.
Esélyek, a betegség típusai
A korai stádiumban felismert tüdőrákos betegek között lényegesen jobbak a nemdohányzók túlélési esélyei, olvasható az onkológus kutatók eredményeit összefoglaló tanulmányban az Alabamai Egyetem honlapján. Amerikai kutatók 562 dohányos és 168 nemdohányzó - korai stádiumban felismert nem-kissejtes - tüdőrákos beteg 5 éves túlélési adatait vizsgálva arra a felismerésre jutottak, hogy a káros szenvedélytől mentes egyének mintegy kétharmada (64%-a) élt még legalább 5 évet a tumor diagnosztizálása után, míg a dohányosoknak alig több mint fele (56%). A legrosszabb túlélési mutatókat azon dohányosoknál találták, akiket a szakemberek legalább 20 "csomag-éves" kórtörténettel jellemeztek - ez úgy értendő (számolandó), hogy az egy csomagéves egyén, egy éven át napi 1 doboz cigarettát szív el.
A tüdőrák a leggyakoribb daganatos halálok hazánkban mindkét nemnél - az előző 5 évben átlagosan 8 ezer (közel kétszer annyi férfi) áldozattal. Bár még mindig lényegesen több férfi cigarettázik (43% áll szemben a 28%-kal), a női dohányzás terjedésével párhuzamosan gyakoribbá vált a nők körében a tüdőrák előfordulása. Ismételjük meg a fontos adatot, a tüdőrákos betegek 90%-a cigarettázik.
Tudományos "futurológia", vagy közeli remény
A tüdőrák egyik leggyakoribb fajtája, a mirigysejtes tumor esetén a jövőben pontosabb prognózist lehet majd adni a kór várható lefutásáról, olvastam az International Journal of Cancer közlésére hivatkozó hírügynökségi jelentést. A hír szerint japán tudósoknak sikerült kimutatni, majd azonosítani a vérben egy olyan anyagot, aminek jelenléte arra utal, milyenek az adott beteg túlélési esélyei.
A tüdő adenokarcinómájában szenvedő rákosok 57%-ának vérében mutatták ki a SLAK jelölésű faktort, ami a kontrollcsoportot alkotó egészségesek mintegy tizedénél (10%) volt jelen. A legmagasabb faktorszintet azon tüdőrákosoknál mérték, akiknél távoli áttét is volt (metasztázis még azon adenokarcinómás betegeknél is előfordulhat, írták a kutatók, akiket a hagyományos módszerek alapján az alacsonyabb kockázati csoportba soroltak). Az 50 U/ml fölötti SLAK szintű adenokarcinómások túlélése jóval alacsonyabb (átlagosan 8 hónap) volt az 50 U/ml alatti értéket mutatókkal szemben (26,3 hónap).
A japán kutatás eredményei nyomán onkológusok úgy vélik, a magasabb SLAK-szintet mutató betegeknél indokolt lehet, hogy a ma elfogadottnál sokkal agresszívabb gyógyszeres kezelést indítsanak. A jelenlegi konszenzus szerint műthetőnek véleményezett és ennek alapján megoperált betegeknél észlelt magasabb SLAK szérumszint esetén megfontolandó lehet kombinált kemoterápiás kezelést végezni. A SLAK ígéretes lehetőségnek tűnik egyes daganatok, például a tüdő adenokarcinómák lefolyásának megítélésére. Ám a prognosztikai markerként való kiterjedt használatához további vizsgálatokra van szükség, írta a nemzetközi rákkutatási eredményeket közlő szaklap.
Ez is érdekelhet
Forrás: A Magyar Rákellenes Liga honlapja
Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet honlapja (KSH adatai)
www.tudobeteg.hu
A Magyar Távirati Iroda révén elérhető hírügynökségi jelentések, saját feldolgozásban
