(MTI/AP/Reuters) - Altatószer-túladagolás ölte meg azt a francia nőt, akitől halála előtt két nappal tagadta meg az aktív eutanázia lehetőségét a bíróság.
Jean-Pierre Allachi dijoni államügyész a Le Monde című francia napilapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy a toxikológiai vizsgálatok gyorsan ható barbiturtartalmú altatószert mutattak ki a holttestben, mégpedig a halálos adag háromszorosának megfelelő mennyiségben.
Az 52 éves Chantal Sébire hosszú évek óta egy nagyon ritka daganatos betegségben, esztezioneuroblasztómában szenvedett. Az arcüregében keletkezett tumor miatt fájdalmai állandósultak, arca fokozatosan eltorzult, és elvesztette a látását.
A bíróság március 17-én elutasította a nő beadványát, amelyben azt kérte: engedélyezzék egyik orvosának, hogy halálos adag altatót írjon fel neki, hogy "méltósággal vethessen véget az életének". A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a kérelem ellentétes az orvosoknak az élet védelmére vonatkozó kötelezettségével, és ellentétes az aktív eutanázia törvényi tilalmával. Két nappal később, március 19-én az asszonyt holtan találták lakásában.
Allachi elmondta, hogy folytatják a vizsgálatokat. Megpróbálják kideríteni, hogy segített-e valaki az asszonynak meghalni, illetve hogy miként juthatott az asszony az altatószerhez, amelyet humán gyógyításban nem alkalmaznak, hanem állatorvosok használnak.
"Nem akarok mindenáron bűnöst találni, de tudnunk kell, hogy mi történt" - mondta az ügyész, hozzátéve, hogy figyelembe veszi az ügy "emberi dimenzióját.
Gilles Antonowicz, az elhunyt nő volt ügyvédje szerint az ügyésznek egyszerűen le kellene zárnia az esetet, de attól tart, hogy hosszan elhúzódik majd az ügy. Sébire családja ellenezte a boncolást, az ügyész viszont kitartott mellette.
Egy közelmúltbeli felmérés szerint tíz franciából kilenc engedélyezné az orvosoknak, hogy segítsék halálba a súlyos fájdalmakban szenvedő gyógyíthatatlan betegeket, ha ezt kérik. Egy 2005-ben elfogadott törvény alapján az orvosok jelenleg annyit tehetnek meg, hogy leállítják az olyan halálos betegek kezelését, akik előzetesen írásban beleegyeztek ebbe, és a kezelésük már kizárólag csak a mesterséges életben tartást szolgálja.