Nyilvánvaló, hogy a legritkább esetben vitatjuk meg szűkebb
vagy tágabb környezetünkkel beleink aktuális állapotát. Pedig sok esetben volna
miről beszélgetni, de többnyire egy nagyon kicsi helyiségben ülve szembesülünk
problémáinkkal. Pedig az emésztési problémákat az orvosi szakirodalomban már korábban is a jóléti
társadalom egyik „csapásaként” emlegetik évtizedek óta. A magyar lakosság egészségtudatosságát
figyelembe véve viszonylag kevés azok száma, akik önszántukból jelentkeznek ilyen jellegű szűrésre. Pedig olykor életet menthetnek.
Az Affidea
szervezésében, szakértői kerekasztal formájában esett szó nemrégiben a vastagbélrák
szűrési lehetőségéről. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos
Szövetségének elnöke, Dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus
szakorvosa és Berki Krisztián olimpiai bajnok, háromszoros világ-, és hatszoros
Európa-bajnok tornász beszélgetett a témáról.
A vastagbélrák a harmadik leggyakrabban előforduló ráktípus
világszerte. Leginkább megdöbbentő viszont, hogy a magyar férfiak állnak a World Cancer Register
statisztikájának élén.
Az elmúlt húsz évben a vastagbélrák gyakorisága az ötven évnél fiatalabbak körében megduplázódott, amely azért is figyelemre méltó, mert korábban a betegség előfordulását az idősebb korosztály esetében regisztrálták a legnagyobb számban. Évente
öt-hatezer, vagyis egy kisebb városnyi ember hal meg vastagbélrákban
Magyarországon, és ezzel világelsők vagyunk.
Az egészségtelen
életmód és az alacsony fokú egészségtudatosság is oka a lesújtó számoknak: egy friss kutatás
szerint a magyarok többségének nincs elég információja a vastagbélrákról. Félnek a vizsgálattól, pedig ez a betegség korai stádiumában még nagy eséllyel
gyógyítható.
„Sok, - főleg férfi – pácienssel beszélgetve, amikor szóba kerül, hogy a
vastagbélrák szűrésnek mekkora jelentősége van, akkor a reakció egyetlen
mondat: ’De nekem nincs semmi bajom, nem fáj semmim, biztosan rendben vagyok,
miért tenném ki magam ilyen vizsgálatnak?’ Tapasztalatom szerint ennek oka a
tradicionális férfi szerepfelfogásban keresendő: egy férfi ne panaszkodjon, egy
férfi nem lehet beteg. A betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért
nem járnak szűrésre sem. Lepkehálóval kell keresni a kolonoszkópiára érkező,
látszólag egészségesnek tűnő urakat... Pedig Magyarországon kétszer annyi férfit
érint a vastagbélrák, mint nőt. ” – sorolja
Dr. Sike Róbert a tapasztalatait.
„A táplálkozás az egyike az úgynevezett epigenetikai tényezőknek, ami alapvetően azt jelenti, hogy az étrendünk összetétele, vagy a fizikai aktivitásunk mértéke mind-mind lényeges előzménye a kór kialakulásának. Magyarországon nagyon gyakori a túlsúly és az elhízás, amely kiemelt kockázati tényező”- emelte ki Szűcs Zsuzsanna. „Ha véletlenszerűen leszólítunk valakit a szomszéd utcában, akkor várhatóan nyolcvan százalékban azt mondaná, hogy szendvicset reggelizett, valamilyen felvágottal. Azt már tudjuk, hogy a gyakori felvágott vagy feldolgozott hústermékek fogyasztása pozitív összefüggést mutat a bélrendszeri daganatok kialakulásával. Sok vöröshúst is fogyasztunk, alapvetően életünk része a stressz, és keveset mozgunk – ezek együttesen hozzájárulnak a megbetegedések kifejlődéséhez.”
Érthető persze, ha kínosan érezzük magunkat, ha orvoshoz kell
fordulnunk olyan személyes problémákkal, amelyek a hátsó felünkkel kapcsolatosak,
vagy ha hosszan kell beszélni arról, hogy reggelente a WC-n milyen élményeink
vannak. Sokan meg sem nézik a „végterméket”, csak egy nagy vizes leöblítés, és
láthatatlanná válik, ami távozott a szervezetükből.
„Amikor még sportoltam, én voltam talán a
lehető legrosszabb példa az egészséges táplálkozás elveit tekintve. Sportolóként
még azt a generációt képviseltem, ahol a dietetika nem játszott akkora szerepet
a teljesítményben, mint ma – emlékszik vissza Berki
Krisztián. "Sokszor kellett visszautasítanom olyan újságírókat, akik a napi étrendemet
szerették volna példaként említeni, hiszen én eredményes sportoló vagyok,
biztosan tökéletes az étrendem… Az edzéseim többnyire kilenc órakor kezdődtek,
és köztudott, hogy teli hassal nem lehet sikeresen edzeni. Így én ebéd- és
vacsoraidőben "ráragadtam" a hűtőre. Rengeteg húst fogyasztottam, és nem
válogattam különösebben, hogy milyen feldolgozottságút. Azt gondolom, jó példa voltam arra, ahogyan a hazai lakosság
egy nagyobb része él és táplálkozik. A vastagbélrák-szűrésre örömmel mentem annak ellenére, hogy sok emberben horrorörténetként él a kolonoszkópia.”
A
vastagbélrák legelterjedtebb szűrési módja a székletvér vizsgálata, amikor egy
körömhegy mennyiségű székletből a laboratóriumban megállapítják, hogy
tartalmaz-e vért. A vastagbél polipjaiból és daganatos sejtjeiből folyamatosan kisebb
mennyiségű, szemmel nem látható vér távozik, ezért a rejtett vérzés kimutatása
egy lépcsőfok a daganat felfedezésére. Azonban míg a vastagbéltükrözés szinte
százszázalékos eredménnyel mutatja meg a rákos elváltozásokat
valamint a polipokat, amelyek rosszindulatúvá válhatnak, addig a klasszikus
székletvér-teszt csak ezek egy részét képes szűrni.
A székletvér-teszt utáni pozitív eredmény pusztán 16 százalékos megbízhatósággal jelzi a polypot vagy a daganatot; 84 százaléknyi az álnegativitás. Közérthetően ez az jelenti, hogy száz már daganatos vagy polipokkal rendelkező betegben a teszt csak tizenhat esetben lesz pozitív. Nyolcvannégy betegnél a teszteredmény negatív annak ellenére, hogy polip vagy daganat van a vastagbélben. Ezért szakmailag az egyedüli megbízható módszer a vastagbéltükrözés. (Dr. Sike Róbert)
„A doktor úrral
történt konzultáció és vizsgálat után
vérvétel és az EKG következett, mivel altatásban történt a beavatkozás.
Sportolói pályafutásom alatt sajnos sok altatásos műtétem volt, így van rutinom
az ilyesmiben. Úgy gondoltam rá, hogy végre lesz két nyugodt órám, amikor
kipihenhetem magam – mosolyog Berki Krisztián. Tényleg semmit sem éreztem, egy profi stáb, profi szakember végezte a
beavatkozást. Úgy tűnik, a szerencsések közé tartozom, mert az eredményem is
negatív lett. Ennek ellenére megállapodtunk egy „második körben”: hét év után újra találkozunk.”
A vastagbéltükrözés további előnye, hogy az endoszkópos vizsgálat
során talált polipokat az orvos azonnal el is távolíthatja, ezért azokból már
biztosan nem alakulhat ki rosszindulatú elváltozás. „Ha a szövettani vizsgálat
visszaigazolja, hogy jóindulatú elváltozásról volt szó, amely egyébként eltávolítás
hiányában kóros elváltozássá alakult volna, akkor három évet szoktuk tanácsolni
a páciensnek az újabb szűrés időpontjaként. – sorolja Dr. Sike
Róbert. Súlyosabb elváltozás – pozitív szövettani
eredmény – során elkezdődik a konzultáció az onkológussal, felállítják a diagnózist, feltérképezik a lehetséges terápát.
Korunkban még inkább bővültek a vastagbélrák szűrésének
lehetőségei. A mesterséges intelligencia segítségével gyakorlatilag minden
elváltozás felfedezhető, hiszen a MI még a gyakorlott orvos szeménél is „többet lát”.
A polipokat például aszerint is besorolhatja, hogy rákmegelőzők vagy jóindulatúak-e,
ami amellett, hogy időt takarít meg, szerepet játszhat a betegek
biztonságérzetének növelésében. Használata -
tapasztalatok és tudományos tanulmányok alapján - segítette a kis (5
milliméternél kisebb átmérőjű) polipok megtalálását. Ugyanakkor egy fejlődő
területről van szó, várnunk kell még, mire kiderül, pontosan mire, hogyan és milyen hatásfokkal tudja majd használni az orvostudomány.