Az onkológiai központok létrehozását, a multidiszciplináris onkológiai szakemberek csapatmunkáját és a közösségi érdekek öszszehangolását tartja a jövő legnagyobb kihívásának a rák megelőzése és a kialakult betegség kezelése szempontjából Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. A professzor ezt a rák világnapja alkalmából hétfőn tartott konferencián jelentette ki, hozzátéve: az egyénektől függő életmóddal és az állam által preferált döntésekkel számos kockázati tényező elkerülhető, a szűrésekkel pedig olyan stádiumban fedezhető fel a daganat, amikor 90 százalékos vagy akár a teljes gyógyulás is elérhető.
A 2001-ben elfogadott népegészségügyi program eredményeként egy évre rá bevezették a leginkább veszélyeztetett 45-65 év közötti nők általános emlőszűrését, ezeken átlagosan 40 százalékos a megjelenés, ám Szabolcs megyében - a háziorvosok tájékoztatásának köszönhetően - eléri a 70 százalékot - tudtuk meg Budai Andrástól, az Országos Tisztiorvosi Hivatal főosztályvezető-helyettesétől. A 2004 őszén megkezdett méhnyakszűrés elemzéséből kiderült: a hölgyeknek mindig ugyanaz az egyharmada vesz részt, s az évi 500 méhnyakdaganat miatti haláleset a szűréseket mellőzők köréből kerül ki. A 2005-ben modellkísérletként megkezdett vastag- és végbélszűrések - ez önkéntes, és kijelölt területek vehetnek részt benne - az intézményekben bevezetett teljesítményvolumen-korlát (a biztosító az ezt túllépőknek nem fizet a kezelésekért) miatt csökkentek, de ezen segítenek. Az egészségügyi kormányzat emellett - ugyancsak modelljelleggel - jövőre bevezeti a szájüregi szűréseket is.
A vizsgálatok fontosságát igazolja, hogy az évi 130-135 ezer halálesetből minden negyediket daganatos betegség okozza, s a 35 ezer rákhalálból 1800-2500 bizonyítottan elkerülhető a rendszeres ellenőrzésekkel - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.
A vastag- és végbélrák - annak ellenére, hogy második helyen áll a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések között - nincs a figyelem középpontjában - mondta Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. 2005-ben több mint 9000 új vastag- és végbéltumort fedeztek fel, az emiatt bekövetkezett halálozások száma megközelíti az ötezret évente. Bár a kór kialakulásának oka nem ismert, bizonyos kockázati tényezők előidézhetik, ilyen a magas zsír- és kalóriatartalmú, rostban szegény étrend, a polipok, a vastag- és végbél falának jóindulatú daganatai vagy egyéb gyulladásos vastagbélbetegségek. A kór leggyakrabban az 50 évesnél idősebb korosztályban jelentkezik.
A környezetnek meghatározó szerepe van a rák kialakulásában - jelentette ki Dobi Balázs, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az elkövetkező évtized alapvető célkitűzése az EU-s határértékeknek is megfelelő ivóvízellátás teljes körű biztosítása és a földfelszín alatti szennyeződések megszüntetése. Az egészség szempontjából is kiemelkedő az Országos környezeti kármentesítési program. 1994-2006 között költségvetési forrásokból több mint 500 területen 117,8 milliárd forint értékben valósult meg kármentesítés. A kémiai biztonság - és ezen belül a legkülönbözőbb veszélyes anyagok (ipari, mezőgazdasági növényvédő szerek, gyógyszerek stb.) helyes kezelésének vagy az élelmiszer-biztonságnak - felügyelete számos tárca és a hozzájuk tartozó intézményrendszerek révén biztosított. A környezetvédelmi minisztérium a közösségi szintű döntéseknél a környezeti hatások tekintetében - a vegyi anyagok környezeti sorsának, hatásainak értékelésével - lát el feladatokat.
Brüsszeli kiáltvány a tagállamoknak Az Európai Unió tagállamaiban léteznek vastag- és végbélrákszűrési programok, de hatékonyságuk tekintetében nagyok az eltérések. A szűrési programok egyenlőtlenségének csökkentéséért és a betegek túlélési esélyeinek javításáért az Európai Bizott-sághoz fordultak a brüsszeli kiáltvány aláírói. Felszólítják a bizottságot, hogy lépjen fel a minőségbiztosított szűrési programok valamennyi tagállamban történő bevezetése érdekében.
Párizsi charta a világnapra Összefogással és együttműködéssel a rákkal szemben is felvehetjük a harcot, legyőzhetetlen szövetséget alkotva a kutatókkal, az egészségügyi szakemberekkel, a betegekkel, az állami szervekkel, a gazdasági szektorral és a médiával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Cél a betegségek megelőzése, gyógyítása, az új kutatási eredmények gyors és gyakorlati felhasználása, a megfelelő kezeléshez való egyenlő hozzáférés elősegítése.
Legjobban: