Genetikusok megtalálták azt a "szupergént", amely a mellrák áttételeit okozza - derült ki egy szerdán közzétett kutatásból.
Az amerikai kutatók szerint a SATB1, ez a "mesterszabályozó" befolyásolja legalább 1000 másik gén viselkedését a daganatos sejtekben. A kutatási eredményeket a neves Nature magazinban tették közzé. A tanulmány szerint amennyiben ez a gén aktivizálódik a rákos sejtek terjedni kezdenek, viszont ha semlegesítik, akkor a gén megakadályozza a sejtek osztódását és vándorlását - tájékoztat a MediPress.
"A SATB1 a daganatos betegségek terápiáinak fontos célpontja lesz" - nyilatkozott az AFP-nek Termumi Kohwi-Shigematsu a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumból. A kutatás eredményei nem csupán olyan diagnosztikus eszközök kidolgozását segíthetik elő, melyekkel megállapítható a betegség terjedése, de olyan gyógyszerekhez kifejlesztése felé is megnyithatják az utat, melyek megakadályozzák a tumor áttételeit.
Mostanáig lehetetlen volt megjósolni azt, hogy a rákos sejtek megtámadják -e a szomszédos sejteket, vagy esetleg továbbutaznak a vérben és másutt is tumort okoznak. A SATB1 protein viszont jelzőként szolgálhat. Az olyan daganatok, melyben aktív, "áttételek képzésére vannak ítélve" - mondta Kohwi-Shigematsu. Az áttételek okozzák a rákos halálesetek túlnyomó többségét. Az áttételes mellrákkal küzdő nők kevesebb mint 10 százaléka éli túl egy évtizeddel a betegségét, egy negyedük él 5 évnél tovább.
A SATB1 eredeti feladata, a többi gén, elsősorban az immunrendszer egyik főszereplőinek, a T-sejteknek az irányítása már régóta ismert a tudományos világban. Ez részben Kohwi-Shigematsu 1990-es években folytatott kutatómunkájának köszönhető, melynek során már megtalálták a gént a mellrákos daganatokban is. Az új kutatás azonban az első, mely bebizonyította, hogy "a SATB1 gén szükséges és elégséges feltétele a rákos áttételek képződésének".
Egereken folytatott kutatásaik során Kohwi-Shigematsu és kollégái sikeresen deaktiváltak SATB1 géneket úgy, hogy eltávolították a rákos sejtek olyan ún. messenger (hírvivő) RNS-eit, amikre a génnek szüksége van a szaporodáshoz. A hírvivő RNS-ek olyan rövid, a sejtmagokhoz kapcsolódó vékony szálak, amelyek közvetítik a protein képzéséhez szükséges információt a sejt riboszómái, a sejt proteingyárai felé.
A kutatás eredményei dramatikusak voltak. Míg a kontroll csoport minden egyes egerének tüdejében 125-160 áttétel keletkezett, azoknál az egereknél, ahol elnyomták a SATB1-et mindössze 0-5. Azoknál az egereknél viszont, ahol direkt aktivizálták a gént a rákos sejtek gyorsan szaporodtak, a daganatok hamar elburjánzottak. A tanulmány eredményeinek gyakorlati alkalmazása során tehát azokra a daganatokra kell összpontosítani, ahol a SATB1 túlzottan aktivizálódott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olyan gyógyszer használata azonban, mely az egész testben blokkolná a gén működését súlyosan veszélyeztetné az immunrendszer normális működését, hiszen annak aktivizálásában a SATB1 fontos szerephez jut. Kohwi-Shigematsu most azon dolgozik, hogy a gén működését akadályozó anyagot mikroszkópikus nanokapszulák segítségével juttassa el a céljához. Az embereken folytatott kísérletek néhány éven belül megkezdődhetnek.
Kohwi-Shigematsu kutatása a rákkutatások új generációjához tartozik, mely a betegség genetikai eredetére koncentrál. "Megtaláltuk az áttételek fő szabályozóját" - mondta a szakember. A legalapvetőbb megválaszolandó kérdés mégis az marad, hogy "mi kapcsolja be a SATB1-et a mellrák előrehaladása során? Erre egyszerűen nem találjuk a választ." Az Amerikai Rák Társaság szerint a világon évente hozzávetőleg 1,3 millió nőt diagnosztizálnak mellrákkal, és fél milliót el is visz a betegség.
Ez is érdekelhet
STOP
Legjobban: